2026. március 25-én megnyílt az OperaSafe, a Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteményének első üteme, amely új, korszerű keretek között teszi hozzáférhetővé az intézmény csaknem másfél évszázados múltját.
[1]
[2]
2026. március 25-én megnyílt az OperaSafe, [3] a Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteményének első üteme, amely új, korszerű keretek között teszi hozzáférhetővé az intézmény csaknem másfél évszázados múltját.
Az Operaház közvetlen közelében, a Révay és a Dalszínház utca sarkán létrejövő új kulturális tér első ütemét 2026. március 25-én, Bartók Béla születésének évfordulóján mutatták be a meghívott vendégek és a sajtó képviselői előtt. Az OperaSafe első ütemét a Magyar Állami Operaház sajtóesemény keretében prezentálta az egykori Belcanto Étterem földszinti és pincehelyiségeiben kialakított, mintegy négyszáz négyzetméteres, kétszintes térben.
Az új kiállítóhely az Operaház relikviáit őrző, 1931-ig visszanyúló gyűjtemény méltó elhelyezésére jött létre. A gyűjteményt Radnai Miklós alapította, majd a történelmi viszontagságok ellenére fennmaradt anyagot 1973-ban újra leltárba vették, azóta pedig folyamatosan gyarapodott.
A beruházás keretében a Terézvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, másfél évtizede kihasználatlan, kétszintes üzlethelyiség újul meg, világörökségi környezetben, az Andrássy úti Ybl-palota közvetlen szomszédságában. Az OperaSafe Emlékgyűjtemény célja, hogy egyszerre töltsön be kulturális, helytörténeti és turisztikai szerepet.
[4]
[5]
A rendezvényen dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója hangsúlyozta: az intézménynek többféle módon kell alátámasztania a képviselt műfaj létjogosultságát. „A saját munkánkat is segítjük: itt van egy olyan tudományos-ismeretterjesztő felület, amelyen keresztül el tudjuk mondani, hogy milyen a mi Operaházunk, el tudjuk mondani, milyen volt és milyen ma.”
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára beszédében elismerően szólt az Opera azon törekvéséről, amely a múlt élményszerű bemutatását tűzte ki célul a mai közönség számára. „Az emlékek elrakása csak az első lépés; az igazi feladat az, hogy feldolgozzuk, bemutassuk és élménnyé tegyük őket a közönség számára.”
[6]
[7]
A sajtóeseményen beszédet mondott Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója is, aki hangsúlyozta a közgyűjtemények és az előadó-művészeti intézmények közötti együttműködés jelentőségét és az opera kulturális szerepét. Mint fogalmazott: „Az opera egy összművészeti tér, ahol zene, irodalom, színház, látvány és történet egyszerre szólal meg – és ahol minden előadás egyben emlékezet is.” Kiemelte, hogy a kulturális örökség megőrzése nem választható szét műfajokra, hiszen „egy opera nem csupán partitúra, nem csupán szövegkönyv, hanem előadások sora, alkotók és előadók találkozása”.
Beszédében rámutatott arra is, hogy a nemzeti könyvtár és az Operaház kapcsolata túlmutat a formális együttműködésen: „nemcsak formális együttműködésről van szó, hanem valódi, tartalmi párbeszédről”, amely tudományos és digitalizálási projektekben is megnyilvánul, például az Erkel-operák több tízezer oldalnyi anyagának feldolgozásában. [8]Hangsúlyozta, hogy az OperaSafe létrejötte nem csupán új tér megnyitását jelenti, hanem „annak a felismerése, hogy az Opera saját múltja, saját emlékezete önálló bemutatást érdemel”.
[9]
[10]
A színházi atmoszférát megidéző, tizenkét gazdagon illusztrált kulissza az emléktár számos különleges darabját bemutatja, köztük az Erkel Ferenc, Gustav Mahler és Bartók Béla nevéhez köthető dokumentumokat. A magyar–angol nyelvű kiállításban az Opera legendás alkotóinak használati tárgyai és díszletei is helyet kaptak, így például gróf Bánffy Miklós jelmez- és díszlettervei, Oláh Gusztáv vázlatfüzete, valamint Márk Tivadar Mandarin-figurinja.
A kiállítás felidézi az intézményhez kapcsolódó jelentős ősbemutatókat, köztük A kékszakállú herceg váráét, A fából faragott királyfiét, a Székely fonóét és a Háry Jánosét, valamint Harangozó Gyula és Seregi László balettjeiét. A közelmúltból Eötvös Péter Valuska című operája is megjelenik, amely Krasznahorkai László regénye alapján készült.
A tárlat bepillantást enged az operajátszás mindennapjaiba is: a kulisszák hátoldala emlékezetes munkatársakon, történeteken, műhelytitkokon és tárgyakon keresztül idézi fel a háttérben dolgozók világát.
Az OperaSafe első ütemének bemutatása egyben a teljes projekt nyitánya. A teljes körű megnyitást az intézmény 2026 őszére ütemezi, amikorra az új kiállítótér élményközpontként és tudásbázisként is teljes funkcionalitással fogadja a látogatókat.
[11]
[12]
[13]
[14]
További képek [15]
Kapcsolódó tartalom:
Az OSZK és az Operaház együttműködésének nyitánya – több mint tízezer oldalnyi Erkel-forrás vált online hozzáférhetővé [8]