Több mint nyolcszáz levél és három napló vált szabadon hozzáférhetővé az OSZK és a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont közös projektjének eredményeként.
[1]
Újabb különleges gyűjteménnyel bővült könyvtárunk Copia digitális tartalomszolgáltatási felülete: több mint nyolcszáz levél és három napló vált szabadon hozzáférhetővé az OSZK és a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont közös projektjének eredményeként.
A most közzétett dokumentumok Liszt Ferenc személyes világába engednek betekintést: a levelezésekből nemcsak a világhírű zeneszerző művészi kapcsolatai, hanem mindennapjai, gondolatai és emberi kapcsolatai is megismerhetők. A gyűjteményben [2] Liszt saját levelei mellett a hozzá írt dokumentumok, valamint családtagjaihoz és művésztársaihoz kötődő levelek is helyet kaptak.
[3]
[4]
[5]
[6]
A több hónapos feldolgozó munkát dr. Laskai Anna, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának osztályvezetője és Cselényi Máté, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója vezette. A projekt során olyan források is elérhetővé váltak, amelyek eddig csak korlátozottan vagy egyáltalán nem voltak hozzáférhetők a kutatók számára.
A legkülönlegesebb dokumentum Liszt Ferenc leveleskönyve, [7] amely a zeneszerző több mint háromszáz levélfogalmazványát őrzi, valamint azok a naplók és kalendáriumok, amelyek a zeneszerző saját bejegyzéseit tartalmazzák.
[8]
[9]
[10]
[11]
A 2026. június 22-én a Zeneakadémián tartott sajtótájékoztatón Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a közös munka révén Liszt Ferenc szellemi öröksége még szélesebb körben válik hozzáférhetővé. Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora kiemelte: a dokumentumok segítségével nemcsak a zeneszerző, hanem az ember, a gondolkodó Liszt Ferenc is közelebb kerülhet hozzánk. Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a személyes források nélkül Liszt életművének teljesebb megértése sem lehetséges.
A Copia [12] elnevezésű online tartalomszolgáltatásban közzétett Liszt-gyűjtemény [2] a kutatás mellett az oktatásban és az ismeretterjesztésben is új lehetőségeket teremt.
Az együttműködésben részt vevő szakemberek:
OSZK
Színháztörténeti és Zeneműtár: Laskai Anna, Hanvay Hajnalka, Kéri-Nagy Petra
Kézirattár: Bakos József, Janzsó Miklós
Fotózás: Gyurkovics Anna, Kis Kata Linda, Kis-Kéry Anna, Kontár Csaba Attila, Pohánka Xénia
Állományvédelem: Balogh Adrienn, Baranyai Emőke, Horváth Diána, Hotz Evelin, Ruska Lívia
Fejlesztés: Gyetvai Gergely, Uri-Kovács József
Gyűjteménymegőrzési koordináció: Kukár Manó és Klinger Gábor
Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont
Cselényi Máté, Bokor Lilla, Éry Botond Medárd, Juhász Erzsébet, Mátrai Diána Eszter,
Pál Rebeka, Pászthory Blanka, Peternák Anna, Watzatka Ágnes
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]