A Nobel-díjas perui író, Mario Vargas Llosa életműve és a perui kreol zene kulturális összetartó ereje állt a középpontjában annak az irodalmi és zenei estnek, amelyet 2026. október 14-én rendezett meg az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) a Perui Köztársaság Magyarországi Nagykövetségével közösen.
A Nobel-díjas perui író, Mario Vargas Llosa életműve és a perui kreol zene kulturális összetartó ereje állt a középpontjában annak az irodalmi és zenei estnek, amelyet 2026. október 14-én rendezett meg az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) a Perui Köztársaság Magyarországi Nagykövetségével közösen. A programon a szerző utolsó regényéből, a Csendes forradalom című műből hangzottak el magyar nyelvű részletek, amelyeket perui kreol zenei előadások kísértek.
[1]
[2]
A Csendes forradalom: irodalmi és zenei tisztelgés Mario Vargas Llosa előtt című rendezvényt október 14-én tartották az Országos Idegennyelvű Könyvtár olvasótermében. Az eseményen részt vett Őexcellenciája Edgard Arturo Pérez Alván, a Perui Köztársaság magyarországi nagykövete, Gerencsér Judit, az Országos Széchényi Könyvtár megbízott főigazgatója, Horváth István, az Országos Idegennyelvű Könyvtár megbízott igazgatója, Pásztor Anett és dr. Szabó Alexandra országgyűlési képviselők, valamint Medveczky Iván, a Külügyminisztérium déli kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára.
[3]
[4]
A rendezvény Peru gazdag kulturális örökségét mutatta be, miközben a spanyol nyelvű irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója és korunk egyik elismert értelmiségije, Mario Vargas Llosa előtt tisztelgett. A 2010-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író életműve Peru kulturális és társadalmi valóságát egyetemes emberi kérdésekkel kapcsolta össze, művei pedig nyelvi és földrajzi határokon át jutottak el az olvasókhoz.
Az est középpontjába Vargas Llosa utolsó regénye, a Csendes forradalom (Le dedico mi silencio) került. A szerző rendkívüli pályafutásának utolsó regényeként megjelent mű egyszerre tekinthető Peru iránti szerelmeslevélnek és a kultúra közösségteremtő erejéről szóló elmélyült gondolatmenetnek. A történet meghatározó eleme a kreol zene, amely a perui kulturális identitás egyik jellegzetes kifejeződési formája. A regényből kiválasztott magyar nyelvű részleteket Alex Torres, Anthony Medina és Ellen Madueño perui kreol zenei előadásai övezték. A fellépők tehetségükkel és elhivatottságukkal járultak hozzá e fontos zenei hagyomány megőrzéséhez és megismertetéséhez.
[5]
Gerencsér Judit köszöntőbeszédében az irodalom kultúrákat és emberi tapasztalatokat összekötő szerepét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, „A könyvek különleges hidakat építenek: országok, nyelvek, történelmi tapasztalatok és emberi sorsok között teremtenek kapcsolatot.” Kiemelte, hogy Mario Vargas Llosa életművében Peru társadalma, történelme és kultúrája egyetemes emberi kérdésekkel találkozott, ezért írásai a földrajzi és nyelvi határokon túl is megszólították az olvasókat.
Emlékeztetett arra, hogy a Nobel-díjas szerző 2025-ben hunyt el, utolsó regényével pedig irodalmi pályájától is búcsút vett. Hozzátette, hogy az est alkalmat teremtett az író alkotói örökségének közelebbi megismerésére, valamint arra, hogy a közönség elgondolkodjon a kultúra közösségformáló erején, a hagyományok megőrzésén és a saját értékek változó világban betöltött szerepén.
Őexcellenciája Edgard Arturo Pérez Alván perui nagykövet személyes élményein keresztül idézte fel Vargas Llosa jelentőségét. Beszédében elmondta, hogy nemzedékének számos tagjához hasonlóan ő maga is az író műveit olvasva nőtt fel, és az olvasás iránti szenvedélyének kialakulásában is meghatározó szerepet játszott a szerző.
Hangsúlyozta, hogy Vargas Llosa regényei a perui kulturális örökség szerves részévé váltak, és a világ olvasói számára nemcsak Perut tették megismerhetővé, hanem Latin-Amerika összetettségét, törekvéseit és ellentmondásait is bemutatták.
A nagykövet a kreol zene nemzeti identitásban betöltött szerepéről is beszélt. Elmondása szerint ez a zenei hagyomány a perui gasztronómiához hasonló jelentőséggel bír: olyan közös kulturális tapasztalatot teremt, amelyben a peruiak saját közösségükre ismerhetnek. A kreol zene nemzedékeket, régiókat és közösségeket köt össze, miközben a közös gyökerekre emlékeztet és a kulturális sokszínűséget is ünnepli.
[6]
Edgard Arturo Pérez Alván szerint ez a gondolat a Csendes forradalom című regényben is hangsúlyosan jelenik meg. Vargas Llosa művében azt a lehetőséget vizsgálta, hogy a zene képes áthidalni az emberek közötti különbségeket, és kapcsolatot teremteni olyanok között is, akiket egyébként megosztottság választana el egymástól.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a Perui Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége közös rendezvénye így Mario Vargas Llosa irodalmi örökségét és a perui kreol zenei hagyományt állította párbeszédbe. Az est a Csendes forradalom részletein és a zenei előadásokon keresztül mutatta be, miként válhat az irodalom és a zene a kulturális identitás kifejezésének, a közös emlékezet megőrzésének és az emberek közötti kapcsolatok erősítésének eszközévé.
A Mario Vargas Llosa életműve előtt tisztelgő októberi estet megelőzően, 2026. április 15-én az Országos Széchényi Könyvtár is különleges irodalmi programot szentelt a Nobel-díjas perui írónak. A Széchényi-könyvestek huszonharmadik rendezvényén, a Perui Köztársaság Magyarországi Nagykövetségével együttműködésben mutatták be a szerző utolsó regényét, a Csendes forradalom című művet. Az esten Edgard Arturo Pérez Alván perui nagykövet köszöntőjét követően neves hispanisták és műfordítók beszélgettek az alkotásról, amelynek középpontjában a perui kreol zene, valamint a kultúra közösségteremtő és identitásformáló szerepe áll. A két rendezvény egymást kiegészítve járult hozzá Vargas Llosa irodalmi örökségének és a perui kultúra sokszínűségének magyarországi megismertetéséhez.