A Luca név a lux, azaz a „fényesség” szóból származik. A Gergely-naptár elterjedése előtt december 13. volt az év legrövidebb napja, ugyanakkor a világosság születésének kezdete. Számos babona, varázslás kapcsolódik ehhez a naphoz, a legismertebb talán, hogy ekkor kell elkezdeni Luca székének faragását, aminek segítségével karácsony este meg lehet lelni a boszorkányokat. E misztikus napon, idei utolsó KönyvTÁRlatunkon két szegedi történész, Galamb György és Brandl Gergely boszorkányüldözéssel kapcsolatos kutatásait ismerhetjük meg.
Program:
16.30–17.10 Galamb György történész, SZTE BTK [1]: Ferences prédikátorok, eretnekek, boszorkányok a 15. században
A boszorkánysághoz, a boszorkányokhoz kapcsolódó hiedelmek a ma ismert formájukban a 14. századtól kezdve álltak össze más, korábban ismert mítoszokból és képzetekből. Galamb György történész előadása ezt a kora újkori európai boszorkányüldözésekhez vezető összetett folyamatot vizsgálja, különös tekintettel a szerepre, amelyet a ferences és domonkosrendi inkvizítorok és prédikátorok játszottak benne. Szó lesz arról, hogy a boszorkányhit mely elemeit hangsúlyozták és arról, hogy körükben nem csupán a boszorkányoknak tulajdonított praktikák valóságosként történő felfogása uralkodott, hanem bizonyos szerzők kételkedtek a boszorkányok létezésében.
17.10– 17.50 Brandl Gergely, SZTE BTK Történeti Intézet: Megvesztegetés, vagyon, kivégzés. Megjegyzések a nagy szegedi boszorkányhisztéria történetéhez
Brandl Gergely előadásában a szegedi nagy boszorkányper (1728–1729) elevenedik meg, amelynek forrásai a magyar tudományos irodalomban sokáig töltöttek be meghatározó szerepet. Ez annak köszönhető, hogy alapvető forrásainak kiadása már a 19. század végével megszületett Reizner János jóvoltából. Azonban az utóbbi idők tudományos diskurzusai rámutattak arra, hogy érdemes átértékelni azt a szerteágazó képet, amely körbelengi a szegedi boszorkányok misztériumát, melyet a számos tudományos és irodalmi értelmezés állított fel. Annál is inkább igaz ez, mivel a legutóbbi kutatások merőben új forrásokat tártak fel, amelyek mentén érdemes a perek eseményeit nem csak a helyi viszonyok tükrében újra megvizsgálni. Példának okáért a teljes peranyag feltárásával lehetőség nyílt arra, hogy egy sajátos perfogalmat alkossunk vagy pontosabban meghatározzunk, vagy feltárjuk azokat a jogi kútfőket, amelyek befolyásolták a perek lefolyását.
18 óra: Greenfields együttes hagyományos kelta-ír koncertje és táncház
A Luca nap fényét a Greenfields együttes [2] – Magyarország egyik legrégebb óta fennálló, ír és skót hagyományból merítő zenét játszó formációjának – fergeteges hangulatú koncertje, valamint tánctanítás emeli. A zenekar sajátossága, hogy kiválóan ötvözi a kelta valamint a magyar, elsősorban erdélyi népzenét. Remek hangulatú koncertjeink fontos részét képezi az ír és skót táncok tanítása is. Így egy izgalmas zenei világ keletkezik, mely az ír-skót tradicionális zenét részben a magyar népzene stílusában szólaltatja meg több más zenei világ hatása mellett.
Kiállítás: Kizárólag ezen a napon, a programok ideje alatt kamarakiállítás látható a nagy szegedi boszorkányper eredeti dokumentumaiból.
A teljes program ingyenes. Az egyes programrészek külön-külön is látogathatók. Kérjük, részvételi szándékukat 2012. december 12-ig szíveskedjenek jelezni a pr@oszk.hu [3] címen, vagy a 06 1 224-3745-ös telefonszámon. Telt ház esetén, a programokon való részvételt az igények beérkezésének sorrendjében tudjuk biztosítani.
Luca napja: Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma a MEK-ben. [5]
A Rubicon Boszorkányságról, boszorkányvádakról szóló száma. [6]
# KönyvTÁRlat [7]