Az eperjesi gombkötő céh ládakísérésének leírása, 1665
OSzK Kézirattár, Quart. Hung. 507.
Laus sit Deo anno 1665 die 2 Februarii in Eperjes factum
A mi becsületes gombkötő céhünknek újesztendő-vitele eképpen következik. Legelőször mellette voltak ezen becsületes legények: gombkötő Ledniczay János mester, dékánja volt Kubinyi János, Pancso István, Tarnyik János, Kassay András, Markó István, Likarovsky Fillep, Urbányi András, Bakta János, Csiszár Sámuel, Lopatorsky Mihály, Hentzely János, Székovicz Márton, Koszovicz János
A ceremónia eképpen következik. Legelőször ment egy vas derékben felöltözött ember német plundérban, dárda kezében, a fején sisak, strucctoll, a sisakba tevő. Az után a trombitások mennek, rézdobot vernek, azután két legény megyen felöltözve páncélingbe, páncélsüveg a fejükön, kard az oldalukon, buzogány a kezükben, azután ment egy deli legény, kornétával [=lovassági zászló], szép dolmány, szép mente, szép lóding, aranyos kard az oldalán, megint ment két legény páncélingben, sisakban, buzogány a kezükben, kard az oldalukon, utánuk gróf képében ment egy legény kucsak[=kócsag]toll a süvege mögött, kezében aranyos pálca, menyivel [=amennyire?] szél köntösben lehet, az után megyen egynéhány személy udvarnépével, négyen s öten egy rendben. Utána mennek ketten szakállassok, az egyiknek ősz, a másiknak fekete a szakálla: akinek fekete a szakálla, tóvári kapitány, az első rendben ment, aranyos buzogány a kezében, tigrisbőr azon, akinek ősz szakálla volt, közöttük mennek a szolgarendnek, annak nem volt egyéb hanem csak dolmány, mente, szederjes az ősz embernek, nádpálca a kezében, kard az oldalán, kinek párducbőr, kinek farkasbőr, úgy mentenek rendre annak utána. Ment fehér tafota [=finom textília] ingben egy inaska, kezében vitt egy zöld papíros zászlócskát, a kikeletnek [=tavasznak] nevével deákul [=latinus], azután ment két legény tiszta zöld ruhában, csinált virágokkal, azután egy másik menyecske formán kikelet virágokat viszen tiszta zöldben, felékesítve, zöld bársony subája csak a vállán függesztve; megint ment egy inaska fehér tafota ingben, ennek sárga zászlócska a kezében, kalapsüveg, az mellett sárga structoll; megint ment két legény, kénkő színű dolmányban, kalapsüveg a fejükön, az mellett sárga structoll, egy szál aranyos kard az oldalukon, kezükben visznek búzakalászokból öszvecsinált asztagformát, megint ment egy menyecske sárga tafota szoknyában, előruhája is olyan ezüst, és aranyos az öve, fekete kalap, sárga structoll, a fején felcsinálva, egynéhány szál búzát kezében viszen, az után ment egy inaska fejér tafotta ingben felöltözve az őszi előruhával, vörös zászlócska kezében, vörös süveg a fején; az után ment két legény felöltözve veresbe, kezükben viszik az ősznek termését, fából csinált gyümölcsöt, körtét, almát; az után ment egy menyecske tiszta vörös kamukában [=damasztszövet], selyem vörös öv, vörös structoll, ékessen kondor haja és egyéb ékes eszközökkel a feje felékesitve. Az után ment egy inaska szederjes lobogóval, felirat azon a tél jelével, szederjes süveg a fején, ő is szederjes bélelt mentében, bélelt süvegben, a kezükben visznek papírosból csinált égő gyertyát, az után megyen egy tiszta feketébe öltözött ember, asszonyember képében, amint télen szoktak járni, bélelt süveg a fején, palást rajta, nyustos kesztyűben mind a két kezét tartja. Az után megyen két legény szépen felöltözve a nagy gombbal, melyet sokféle szép virágokkal felékesítve; az után az ajándékokat vitték, némelyek voltak szépen felékesítve, némelyek nem, és így rendesen ketten ketten mentenek és az után mentenek ketten vasderékban. Az után ment két inas angyal képében felöltözve, szárnyuk hátukra kötve, egy nagy koszorút visznek a kezükben, a mi mesterségünk címere rajta. Az után a becsületes gombkötő ifjúcéhnek ládáját viszi a vállán egy legény, szép szőnyeggel beterítve. Azok a becsületes ifjak mennek ketten, az ifjabbak először, az után a Dékánnal együtt, az után megyen a tavalyi Atyamester egynéhány mesterekkel, kik követvén az ifjúcéh ládáját eszközivel együtt. Finis.