Elérhető lett online folyóiratunk, a CeLISR – Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle 2026/3. száma.
Megjelent a CeLISR – Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle
idei harmadik lapszáma. [1]
Az első tanulmány, [2] Sárközi-Lindner Zsófia tollából, a webarchívumokkal kapcsolatban fogalmaz meg lényegi észrevételeket. Írásának „kiindulópontja, hogy a webarchívumok nem a hagyományos forrásgyűjtemények semleges digitális folytatásai: hiányaikat, aránytalanságaikat és reprezentációs torzulásaikat egyszerre befolyásolja az élő web töredékessége, a platformizáció, a digitális megosztottság, a jogi-technikai korlátozottság és az archiválás szelekciós logikája”. Hasonlóképpen fontos, különösen a kutatásértékelés, illetve bibliometria iránt érdeklődők figyelmére számot tartó kérdéseket boncolgat Sasvári Péter és Hajdú Noémi. Tanulmányuk címe: A SCImago-forrásminősítés tudományterületi eltérései: SJR- és Q-besorolások. [3]
[4]
A könyvtárak harmadik térré alakulása egyben azt is jelenti, hogy intézményeink a felszínes tapasztalást kínáló, széttöredezett digitális világgal szemben valamiféle stabil alternatívát kínáljanak, a kulturális értelmezés terévé váljanak. Adisa Žero – alapos elméleti felvezetéssel ellátott, angol nyelvű – tanulmánya [5] azt mutatja be, hogyan valósul meg mindez a bosnyák cirill ábécé (bosančica) megismerését célzó workshopokon keresztül, a Bosznia-Hercegovinai Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban. Az ezt követő magyar nyelvű tanulmány, Popovics Péter Pál írása, [6] Kínába kalauzol el bennünket, témája közelebbről: „A smart library újraértelmezése: technológiai integráció, térszervezés és felhasználói élmény a Shanghai Library East modelljében”.
A Könyvtári kitekintő rovat első cikkében arról olvashatunk, hogy a szombathelyi kollégák milyen projektekkel és programokkal támogatják a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását. Az írást [7] a Berzsenyi Dániel Könyvtár igazgatója, Baráthné Molnár Mónika jegyzi. Egészen más témát érint, fontos kurrens terminológiai kérdést feszeget Bódog András írása. [8] A kérdés, amit feltesz: melyik rövidítés használata célszerűbb, ha a mesterséges intelligenciáról van szó: a magyar nyelvű kifejezésből kiinduló „MI” vagy az angolosan írt és ejtett „AI”.
A rovat következő cikke Z. Karvalics László tollából az előző számban elindított sorozat folytatása (Könyvillatú Magyarország 2.). [9] Hasonló aktualitással bír Amberg Eszter tanulmánya, [10] amely a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) szétválásának lehetséges jogi modelljeit taglalja. Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója, a Szakirodalmi körkép/könyvszemle rovatunkban – egy vonatkozó tanulmány ismertetése [11] kapcsán – arról ír, milyen szerepet is tölthetnek be a kulturális örökségi intézmények az ún. Public AI megteremtésében. A tavalyi évben jelent meg az irodalomterápia nemzetközi hírű hazai szaktekintélyének, Béres Juditnak a könyve Terápiás írás – elmélet, gyakorlat, személyes élménybeszámolók címen. A kötetet Major Ágnes ismerteti. [12] Ugyanebben a rovatban találjuk Vajda Henrik ismertetését [13] a Szüts Etele szerkesztésében megjelent Fókuszban a könyvtári hagyatékok, gyűjtemények és ezek feldolgozása című kiadványról, amely a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének XXVI. Országos Konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza.
Koltay Tibor szemletanulmánya [14] arra keresi a választ, hogy mit nyújthat a könyvtáraknak az adatműveltség és a mesterségesintelligencia-műveltség, Z. Karvalics László pedig az Európa Könyvkiadónál ez évben megjelent Cundoku. A könyvgyűjtés japán művészete című könyvről ír, [15] amelynek szerzője a Taiki Raito Pym japán nevet választó olasz szerzőcsapat.
Perszonália rovatunkban egy újabb kiváló könyvtári szakembertől, Hegyközi Ilonától búcsúzunk. A megemlékező írást [16] Borvölgyi Györgyi jegyzi. Ezt követően Koósné Török Erzsébet a 2026-os év Kosáry Domokos-díjasát, az OSZK korábbi főigazgatóját, Monok Istvánt, irodalom- és művelődéstörténészt, könyvtárost, bibliográfust, egyetemi tanárt, az MTA doktorát, az MTA Könyvtár és Információs Központ jelenlegi főigazgatóját méltatja. [17]
Mostani számunkban öt külföldi cikkről közlünk referátumot [18] Bubnó Katalin, Ormándy Marcell Ottó, Sirató Ildikó és Dancs Szabolcs tollából.
Reméljük, hogy sikerült felkeltenünk a könyvtártudomány iránt érdeklődők figyelmét!