Töredékes web, könyvillat és esélyegyenlőség a harmadik térben

 

 

Az első tanulmány, Sárközi-Lindner Zsófia tollából, a webarchívumokkal kapcsolatban fogalmaz meg lényegi észrevételeket. Írásának „kiindulópontja, hogy a webarchívumok nem a hagyományos forrásgyűjtemények semleges digitális folytatásai: hiányaikat, aránytalanságaikat és reprezentációs torzulásaikat egyszerre befolyásolja az élő web töredékessége, a platformizáció, a digitális megosztottság, a jogi-technikai korlátozottság és az archiválás szelekciós logikája”. Hasonlóképpen fontos, különösen a kutatásértékelés, illetve bibliometria iránt érdeklődők figyelmére számot tartó kérdéseket boncolgat Sasvári Péter és Hajdú Noémi. Tanulmányuk címe: A SCImago-forrásminősítés tudományterületi eltérései: SJR- és Q-besorolások. 

A könyvtárak harmadik térré alakulása egyben azt is jelenti, hogy intézményeink a felszínes tapasztalást kínáló, széttöredezett digitális világgal szemben valamiféle stabil alternatívát kínáljanak, a kulturális értelmezés terévé váljanak. Adisa Žero – alapos elméleti felvezetéssel ellátott, angol nyelvű – tanulmánya azt mutatja be, hogyan valósul meg mindez a bosnyák cirill ábécé (bosančica) megismerését célzó workshopokon keresztül, a Bosznia-Hercegovinai Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban. Az ezt követő magyar nyelvű tanulmány, Popovics Péter Pál írása, Kínába kalauzol el bennünket, témája közelebbről: „A smart library újraértelmezése: technológiai integráció, térszervezés és felhasználói élmény a Shanghai Library East modelljében”. 

A Könyvtári kitekintő rovat első cikkében arról olvashatunk, hogy a szombathelyi kollégák milyen projektekkel és programokkal támogatják a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását. Az írást a Berzsenyi Dániel Könyvtár igazgatója, Baráthné Molnár Mónika jegyzi. Egészen más témát érint, fontos kurrens terminológiai kérdést feszeget Bódog András írása. A kérdés, amit feltesz: melyik rövidítés használata célszerűbb, ha a mesterséges intelligenciáról van szó: a magyar nyelvű kifejezésből kiinduló „MI” vagy az angolosan írt és ejtett „AI”. 

A rovat következő cikke Z. Karvalics László tollából az előző számban elindított sorozat folytatása (Könyvillatú Magyarország 2.). Hasonló aktualitással bír Amberg Eszter tanulmánya, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) szétválásának lehetséges jogi modelljeit taglalja. Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója, a Szakirodalmi körkép/könyvszemle rovatunkban – egy vonatkozó tanulmány ismertetése kapcsán – arról ír, milyen szerepet is tölthetnek be a kulturális örökségi intézmények az ún. Public AI megteremtésében. A tavalyi évben jelent meg az irodalomterápia nemzetközi hírű hazai szaktekintélyének, Béres Juditnak a könyve Terápiás írás – elmélet, gyakorlat, személyes élménybeszámolók címen. A kötetet Major Ágnes ismerteti. Ugyanebben a rovatban találjuk Vajda Henrik ismertetését a Szüts Etele szerkesztésében megjelent Fókuszban a könyvtári hagyatékok, gyűjtemények és ezek feldolgozása című kiadványról, amely a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének XXVI. Országos Konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza. 

Koltay Tibor szemletanulmánya arra keresi a választ, hogy mit nyújthat a könyvtáraknak az adatműveltség és a mesterségesintelligencia-műveltség, Z. Karvalics László pedig az Európa Könyvkiadónál ez évben megjelent Cundoku. A könyvgyűjtés japán művészete című könyvről ír, amelynek szerzője a Taiki Raito Pym japán nevet választó olasz szerzőcsapat. 

Perszonália rovatunkban egy újabb kiváló könyvtári szakembertől, Hegyközi Ilonától búcsúzunk. A megemlékező írást Borvölgyi Györgyi jegyzi. Ezt követően Koósné Török Erzsébet a 2026-os év Kosáry Domokos-díjasát, az OSZK korábbi főigazgatóját, Monok Istvánt, irodalom- és művelődéstörténészt, könyvtárost, bibliográfust, egyetemi tanárt, az MTA doktorát, az MTA Könyvtár és Információs Központ jelenlegi főigazgatóját méltatja. 

Mostani számunkban öt külföldi cikkről közlünk referátumot Bubnó Katalin, Ormándy Marcell Ottó, Sirató Ildikó és Dancs Szabolcs tollából.