A „fényírás” az első időszakban elsősorban a portrét jelentette, noha ismerünk csendéleteket, bel- és kültéri felvételeket is, de jóval kevesebbet, mint képmást. De vajon miért éppen a portré vált majdhogynem egyeduralkodó műfajjá a fényképezés első fél évszázadában? A tárlat 2025. január 30-ig látogatható.
A kiállítás 2024. június 22-től 2025. január 30-ig ingyenesen látogatható.
Nyitvatartás:
Kedd–csütörtök 10.00–18.00 (pénztárzárás 17.00)
Péntek 9.00–19.00 (pénztárzárás 18.00)
Hétfő és szombat zárva
Helyszín: OSZK, VII. emelet, Kápolnatér, a Történeti Fénykép- és Interjútár kutatóterme
A korai fényképészeti eljárások időszakában még a portréfestészet is eleven műfaj volt, jó néhány hivatásos festő vált fényképésszé. A legismertebbek közülük Marastoni Jakab, Mayer György, Kawalky Lajos, majd valamivel később Borsos József és Barabás Miklós. Kísérletező-kutató tudósok, valamint gyógyszerészek, optikusok, ötvösök közül is számosan eljutottak a fényképezéshez. A régről ismert módszerek, mint az olaj- és akvarellfestészet színezés útján alkalmanként keveredtek a fényképezéssel, átmenetet képezve a hagyományos portréművészet és a friss, még felfedezésre váró technikák között: ilyen a kiállított portrék közül Pöltl Mátyás vendéglős színezett portréja [4], az I [5]smeretlen férfi színezett arcképe [3], illetve Bulyovszky Gyula színezett képmása [2]. Később, a 19. század második felében a „hagyományos” képzőművészet fokozatosan elkülönült a portréfényképezéstől.
A tömeges portréfényképezés időszaka az albumintechnika elterjedésével következett be. Az új technikák új formátumokkal párosultak. 1854-től a vizitkártya, 1866-tól a kabinetkép indult világhódító útra. Az 1860-as években Magyarországon is megjelentek az első olyan fényképalbumok, amelyek százával tartalmaztak kis alakú, azonnal sokszorosítható portréképeket. Az első jeles alkalomra készült hivatalos albumok között tartjuk számon az 1865-ben kiadott Magyar Akadémiai Albumot [8] és az 1865–67. évi országgyűlés tagjait megörökítő albumot. [9]
A „fényírás” az első időszakban elsősorban a portrét jelentette, noha ismerünk csendéleteket, bel- és kültéri felvételeket is, de jóval kevesebbet, mint képmást. De vajon miért éppen a portré vált majdhogynem egyeduralkodó műfajjá a fényképezés első fél évszázadában? Az egyik ok gyakorlati: a sokrészes felszerelést, különféle vegyszerek precíz használatát és akkurátusan elvégzendő lépéseket igénylő korai eljárásokkal bonyolult volt a szabadban alkotni. A másik ok viszont a fénykép közönségének igényeiben keresendő: az örökkévalóságnak megőrizni a számunkra legfontosabbat, vagyis családtagjaink, barátaink, életünk fontos szereplőinek képmását. A fényképek kialakításának és méretének hála, immár mindenki magával vihette, elküldhette, elővehette a felvételeket.
Kapcsolódó tartalom:
„Az emberi arcz megörökítése”. Első rész [17]
„Az emberi arcz megörökítése”. Második rész [18]
A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években [19] – kiállítás
Fotótér [20]című tartalomszolgáltatásunkban
szabadon böngészhetnek az érdeklődők több mint ezer fényképritkaságot tartalmazó portrégyűjteményünkben [21].
Hivatkozások:
[1] https://oszk.hu/sites/default/files/Az-emberi-arc-megorokitese_kiallitas_240622_plakat.jpeg
[2] https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/bulyovszky-gyula-szinezett-kepmasa/
[3] https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/ismeretlen-ferfi-szinezett-arckepe/
[4] https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/poltl-matyas-vendeglos-szinezett-portreja/
[5] http://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/ismeretlen-ferfi-szinezett-arckepe/
[6] https://oszk.hu/sites/default/files/Portrekiallitas_diszalbum_1.jpg
[7] https://oszk.hu/sites/default/files/Portrekiallitas_akademiai-album_3_borito_3.jpg
[8] https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1049362
[9] https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/936341
[10] https://oszk.hu/sites/default/files/Portrekiallitas_FAlbum1222_1.jpg
[11] https://oszk.hu/sites/default/files/Portrekiallitas_FAlbum1222_2.jpg
[12] https://oszk.hu/sites/default/files/Portrekiallitas_FAlbum1222_3.jpg
[13] https://oszk.hu/sites/default/files/Az-emberi-arc-megorokitse_19-sz-portrekiallitas_08.jpg
[14] https://oszk.hu/sites/default/files/Az-emberi-arc-megorokitse_19-sz-portrekiallitas_09.jpg
[15] https://oszk.hu/sites/default/files/Az-emberi-arc-megorokitse_19-sz-portrekiallitas_06.jpg
[16] https://oszk.hu/sites/default/files/Az-emberi-arc-megorokitse_19-sz-portrekiallitas_01.jpg
[17] https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2024/07/09/_az_emberi_arcz_megorokitese_elso_resz
[18] https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2024/07/11/_az_emberi_arcz_megorokitese_masodik_resz
[19] https://oszk.hu/kiallitasok/magyar-portrefenykepezes-kezdetei-az-1840-50-es-evekben
[20] https://fototer.oszk.hu/
[21] https://fototer.oszk.hu/kereso/#kulcsszo=portr%C3%A9f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s
[22] https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepalbumok/gyulai-pal-portreja/
[23] https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepalbumok/jokai-mor-portreja/
[24] https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepalbumok/arany-janos-portreja/
[25] https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepalbumok/deak-ferenc-kepmasa/
[26] https://oszk.hu/category/foszotar-es-pozicionalo/kiallitas-archivum-2016