Száz éve hunyt el Apponyi Sándor

[1]

 

Száz éve hunyt el Apponyi Sándor, a nemzeti könyvtár egyik legnagyobb adományozója. Apponyi Sándor már 1924. szeptember 15-én a nemzeti könyvtárra hagyta teljes könyvtárát, kikötve, hogy az csak a tulajdonos halála után kerüljön át az új helyére. Az öt, külön kezelt gyűjteményből álló együttesről elmondható, hogy mintegy 15.000 dokumentumot foglalt magába, tehát nagyságrendileg megegyezett az alapító, Széchényi Ferenc adományával.

[2]Ki volt és főleg miért fontos számunkra Apponyi Sándor (1844–1925), ez a visszahúzódó, jelentéktelennek tűnő öregúr, akit leginkább olvasás közben ábrázolnak a róla készült képek? Hogyan hat a világhírű Apponyi-hungaricagyűjtemény alapítójának munkássága még ma is?  

Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni a Régi Nyomtatványok Tára által most indított virtuális emlékévprogram, amely kisebb-nagyobb terjedelmű írásokkal és sok képpel eleveníti fel egyik legnagyobb adományozónk életútját és munkásságát. 

 

 

A virtuális Apponyi Sándor-emlékév tartalmai

Indul az Apponyi-emlékév. [4]
Csapó Fanni, a Régi Nyomtatványok Tára kutatójának meghívója – videó

Apponyi Sándor-emlékév blogsorozat
 Bevezető: „Tiszteletadásra jöttem” [5]
1. rész: Apponyi Albert megemlékezése Apponyi Sándorról [6]
2. rész: Veit Marchthaler történeti munkája Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemről [7]
3. rész: Apponyi Sándor levelei kortárs tudósokhoz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában  1. rész, [8] 2. rész, [9] 3. rész, [10] 4. rész [11]
4. rész: D’Arco gróf és Marsigli gróf ítélete [12]
5. rész: Gróf Apponyi Sándorné Esterházy Alexandra portréja
1. Egy nagyasszony élete [13], 2. A művész [14]
6. rész: Idősíkok találkozása az Apponyi-gyűjtemény egyik nyomtatványában [15]
 

Gróf Apponyi Sándor gyűjteményéről [16] a Régi Ritka tartalomszolgáltatás felületén
Gróf Apponyi Sándor metszetgyűjteménye [17] a Régi Ritka oldalán

 

Hóman Bálint Apponyi Sándor ravatalánál elmondott gyászbeszéde [18]
A lengyeli kastély vendégkönyve [19]  (MNMKK OSZK Kézirattár Fol. Hung. 2458)
Hegedűs István (1848–1925) klasszika-filológus és műfordító bejegyzései [20] a vendégkönyvben
Művészeti alkotások a lengyeli kastély vendégkönyvében [21]
Apponyi Sándor gyűjteményének egyik útikönyve [22]
Az egyetlen japán nyelvű bejegyzés [23] a vendégkönyvben
Apponyi Sándor példaértékű lengyeli gazdasága [24]
Apponyi Sándor könyvtára a Nyitra megyei Apponyban [25]
Verancsics Faustus: Machinae novae [26]
Apponyi Sándor családfája és a családtagok aláírásai [27] a lengyeli kastély vendégkönyvében.
Apponyi Antal (Tony Apponyi) 1891-es bejegyzése [28]

 

 

[29] [30]

 

Részlet Deák Eszter Apponyi Albert megemlékezése Apponyi Sándorról című blogbejegyzéséből:

[31]

Az Apponyi családban hagyománynak számított a könyvek szeretete: Apponyi Sándor (Párizs, 1844–1925) dédapja, Apponyi Antal György (1751–1817) Bécsben alapított könyvtárat 1774-ben, fia Apponyi Antal (1782–1852) kamarás, nagykövet pedig tovább gyarapította a gyűjteményt, amelyet 1827-ben Pozsony városának ajánlott fel, ahonnan húsz év múlva az egész állomány az ősi családi kastélyba, a Nyitra vármegyei Nagy-Apponyba került. Apponyi Sándor édesapja, Apponyi Rudolf (1812–1876) Párizsban dolgozott követségi titkárként apja mellett, majd 1856-tól 1871-ig ő lett a párizsi nagykövet. Sándor itt, Párizsban született, gyermek- és fiatalkori éveit szinte végig külföldön töltötte. Ezt követték a londoni évek, amikor a középiskolás fiú már nagy érdeklődéssel látogatta az antikváriumokat, más könyvgyűjtőkkel is kapcsolatba került, mint pl. Kálnoky Gusztáv gróffal, aki abba az irányba terelte, hogy a gyűjtés során válasszon egy behatárolható tematikát, s azon belül törekedjen a teljességre. A családi tradíció a diplomáciai pályára predesztinálta ugyan a fiatal grófot, de apja felismerte és elfogadta a fiú tudós hajlamát és segítette bibliofil törekvéseit. Londonban nagy hatással volt Apponyi Sándorra a British Museum könyvtára, amely már akkor is gazdag hungaricagyűjteménnyel rendelkezett. Az a gyűjtőkör, amelynek az ifjú gróf elkötelezte magát és egy életen át gyarapította: a magyarországi szerzők külföldön megjelent művei és a külföldi szerzők Magyarországra vonatkozó vagy tágabban magyar tematikájú idegennyelvű külföldön megjelent művei. Könyvtárak, antikváriumok és árverések állandó látogatója lett és minden idejét, pénzét a külföldön beszerezhető hungarikumok felkutatására, beszerzésére fordította, elsősorban, ha ritkaságnak számítottak.

[32]

1876-ban meghalt édesapja, s ekkor Sándor gróf úgy döntött, végleg hazatér. A Tolna megyei Lengyelben található családi kastélyt átépíttette, ide költözött, könyvtárát is ide telepítette. 1878-ban megnősült, feleségül vette az igen művelt Eszterházy Alexandra grófnőt (1856–1930), aki tehetséges amatőr festő volt, Apponyi Sándornak egy életen át méltó társa. A lengyeli Apponyi-kastély rövid idő alatt a magyar tudomány egyik fellegvára lett. Apponyi Sándor már 1868-ban bekapcsolódott a magyar tudományos életbe, amikor Toldy Ferenc a Magyar Tudományos Akadémián bemutatta a fiatal könyvgyűjtőt a hallgatóságnak egy addig ismeretlen Sztárai Mihály-mű nyomtatott kiadásának megtalálójaként. Apponyi a lengyeli kastély könyvtárában az 1880-as évektől kezdett dolgozni hungaricagyűjteménye katalógusán. Szerencsésen egyesültek benne a bibliofil, a bibliográfus, valamint a történet- és irodalomtudós erényei. Könyveit nagy szakértelemmel rendezte, olvasta és dolgozta föl, s ahogyan a gyűjtésben, úgy a feldolgozásban is megtalálta a formai és tartalmi szempont kellő egyensúlyát.

 

[33] [34] [35] [36]

 

Kapcsolódó tartalom:
Konferenciafelhívás [37]