A bécsi humanizmus és az erazmiánus paródia

2014. november 11-én „Joachim Vadianus (1484–1551) és a Bécsi Egyetem” címmel nemzetközi tudományos konferenciának adott otthont az Osztrák Nemzeti Könyvtár.

Az egynapos ülés neves külföldi és hazai intézmények (többek között az MTA-ELTE „Humanizmus” Lendület kutatócsoport, az innsbrucki Ludwig Boltzmann Intézet, az Országos Széchényi Könyvtár és a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum, Bécs) együttműködésének eredményeképpen Kiss Farkas Gábor, Lav Subaric és Ekler Péter szervezésében valósult meg.

A konferencia ötlete a könyvtárunkban tavaly novemberben megrendezett „Augustinus Moravus Olomucensis 500” című nemzetközi tudományos ülésen merült fel, és „közvetlen apropóját” az nyújtotta, hogy idén pontosan 500 éve annak, hogy Bécsben megjelent Joachim Vadianus Mythicum syntagmája, egy olyan fikciós, lukiánoszi ihletésű drámai formájú dialógus, amely egyszerre reprezentálja a korabeli bécsi humanizmus nemzetközi kötődését és vonzódását az erazmiánus paródia iránt.

A Vadianus-konferencia célkitűzése az volt, hogy erősebb figyelem irányuljon a humanizmus Conrad Celtist követő bécsi recepciójára, a bécsi humanizmus európai (Erasmus) és magyar kapcsolataira (Taurinus, Nagyszombati Márton, Werbőczy István stb.), a kor pedagógia gyakorlatára, retorikai újdonságaira, és Joachim Vadianus még a bécsi egyetemen kifejtett költői és szervezői munkásságára.

Az ülésen kilenc előadó számolt be Vadianusra vonatkozó kutatásairól, ők a következő intézményeket képviselték: Bécsi Egyetem, Osztrák Tudományos Akadémia, Szentgalleni Vadianus Könyvtár, Ludwig Boltzmann Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Országos Széchényi Könyvtár, Pécsi Tudományegyetem, CEU.

A konferencia mind az ott elhangzott tudományos eredmények miatt, mind pedig a közép-európai szakmai és baráti kapcsolatok fejlődése szempontból sikeres volt. A szervezők a nap végén örömmel nyugtázták, hogy a konferencia létrejöttével a Vadianus, a bécsi egyetem és a századforduló (15–16. sz.) bécsi nyomdászata közötti kapcsolatok vizsgálata új lendületet kapott; egyúttal azt is hangsúlyozták, hogy ismét méltó figyelem irányult a Vadianus és a közép-európai, köztük magyar és magyarországi humanisták közötti szakmai-emberi együttműködésekre, kapcsolatokra és az ezek eredményeként létrejött irodalmi művekre, régi nyomtatványokra.

Képes beszámoló az OSZK Indafotó oldalán