KönyvTÁRlat III/9. – Bűnök és szenvedélyek – Krimi

Szereti Ön Agatha Christie-t? Poirot a kedvence, vagy Miss Marple? Vagy inkább Holmes és Watson észjárását kedveli? Netán a mogorva, kiábrándult, cinikus, de filozofikus magándetektív, Philip Marlowe áll Önhöz közelebb? Olvasott már magyar krimit?
Miért népszerűek a történelmi krimik?

Társadalomábrázolás, erkölcsi, lélektani, politikai alapfelvetések – hogyan teremti meg a szerző a bűn és a nyomozás metaforáit? – Bánki Éva író, irodalomtörténész, Bényei Tamás irodalomtörténész, műfordító, valamint Horváth Lili és Józsa Imre színművészek segítségével próbáljuk megfejteni a detektívtörténetek szerzőinek titkait.

A program

16:30–17:15 Horváth Lili Jászai Mari-díjas színésznő és Józsa Imre Jászai Mari-díjas színész előadásában részlet Agatha Christie: Eszményi gyilkos című darabjából

17:30–18:10 Bényei Tamás irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár: Bűn és nyomozás a klasszikus krimiben

A modern detektívtörténetben a modern (elsősorban nagyvárosi) bűnözés és bűnüldözés jelenhetett meg az irodalomban, de a műfaj kezdeteinél mitológiai előképeket (Oidipus, Theseus), valamint a valóság megismerhetőségével kapcsolatos bölcseleti kérdéseket is találunk. Emellett – noha a bűnügyi történet nem a bűn filozófiai fogalmával foglalkozik – minden krimiből kiolvasható a bűnnek valamilyen fogalma.

Az előadás a klasszikus bűnügyi irodalom képviselőiről (Poe, Arthur Conan Doyle, G. K. Chesterton, Agatha Christie, Raymond Chandler) szól röviden, azt a kérdést állítva a középpontba, hogy a műfaj képviselői milyen erkölcsi, bölcseleti, lélektani és politikai alapfeltevések révén teremtik meg a bűn és a nyomozás metaforáit.

18:10–18:50 Bánki Éva író, irodalomtörténész: A titok természetrajza. Krimielemek a magyar irodalomban

Kevés a szerző jelenidejében játszódó, megfejtéssel végződő krimi – és mi mégis szeretjük a bűnügyi regényeket. Kevés a „szabályos” magyar detektívtörténet, de nagyon sok kortárs magyar elbeszélés mégis krimielemekből építkezik.

Magyarországon időről időre felbukkannak a (rég)múltban játszódó detektívtörténetek, miközben a mi kortárs történelmünk is teli van szorongató rejtélyekkel. Mi okozza a történelmi krimik el nem múló népszerűségét? (És ha már történelmi krimi: miben hasonlít az „igazi” történész kutatómunkája a detektívére?) Hogy függ össze a társadalomábrázolás és a krimiírás?A kortárs társadalmi valóságot bemutató kevés magyar krimi (például Tar Sándor nevezetes Szürke galambja) miért „hajlik el” a horror és thriller irányába? És miért nincs egyértelmű, megnyugtató, minden kétséget kizáró „igazság” egyikben sem?

Mini kiállítás: Bemutatjuk Agatha Christie-részlet szövegkönyvének ügyelőpéldányát, bűnügyi ponyvákat az 1800-as évekből, valamint detektívregények első kiadásait.

A részvétel az NKA támogatásnak köszönhetően ingyenes!
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, VI. emelet, Díszterem
Időpont: 2014. május 22. 16.30
Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze számunkra e-mailben vagy telefonon a 224-3742 számon hétfőtől csütörtökig 9–16 óra között, pénteki napokon 9–13 óráig.

 

# KönyvTÁRlat