 |
AKTUÁLIS KIÁLLÍTÁSAINK
Szép Magyar Térkép 2015
Megtekinthető: 2016. április 30-ig
VI. emelet, Díszterem
A Magyar Királyság általános térképe 1804–1810
Megtekinthető: 2016. július 9-ig
VI. emelet, Térképtár
|
|
|
|
|
Legutóbb megjelent cikkeink a Földabroszon
|
|
|
|
Hungarika-térképek a Humboldt Egyetem Földrajzi Intézetének térképgyűjteményében
Wilhelm von Humboldt (1767–1835) porosz államférfi és nyelvész kezdeményezése nyomán 1810 őszén megalapították a Berlini Egyetemet. Az Egyetem a Földrajzi Intézetet 1887. április 1-én Ferdinand von Richthofen (1833–1905), a neves Kína-kutató révén alapította meg, aki 1900-ban közreműködött az Oceanográfiai Intézet, majd 1906-ban az Oceanográfiai Múzeum létrehozásában is. Védnöksége alatt a Földrajzi Társaság a német és a nemzetközi földrajztudományi munkálatok középpontja lett.
Tovább a cikkre
|
|
|
|
Pest-Buda és Budapest térképei I.–III.
Azt hihetnénk, hogy a 19–20. századi térképek kiadási adatainak megállapításánál mi sem egyszerűbb.
Szerepel rajta a kiadás helye, a kiadó, illetve a kiadási év, ha máshol nem, a térképek borítóján.
Sajnos ez gyakran nem így van, mert egy-egy elem – legtöbbször az évszám – hiányzik.
Tovább a cikkre
|
|
|
|
Hessel Gerritsz.: Az Indiai-óceán hajózási térképe, 1621.
Könyvtárunk alapítójának, gróf Széchényi Ferencnek egykori saját térképgyűjteménye Hessel Gerritsz.-nek több,
nagy fontosságú alkotását őrzi. Az egyik legérdekesebb és a földrajzi felfedezések történetében bizonyosan
legjelentősebbnek tekinthető alkotás, a Gerritsz. által 1621-ben készített, az Indiai-óceánt ábrázoló kéziratos hajózási térkép.
Tovább
a cikkre
|
|
|
|
A Lázár-térkép, ahogy még nem látta!
Magyarország legkorábbi ismert és részletes térképe a méltán híres Tabula Hungariae, vagy miként a
kézirat szerzője nevén ismertebb, a Lázár- vagy Lázár deák-térkép. Az 1528 májusában Peter Apian
(1495–1552) ingolstadti nyomdájában elkészült mű jól ismert a térképtörténészek és a nagyközönség körében.
Tovább a cikkre
|
|
|
