Csillag a holló árnyékában

Vitéz János a tudományos közmegegyezés szerint „a magyar humanizmus atyja”. Filológus, író, diplomata, mecénás, könyvgyűjtő, főpap a középkor és a reneszánsz határán. Életműve nélkül nem értelmezhető annak a folyamatnak kezdete, amelyet a magyar nagy-reneszánsznak nevezhetnénk, azaz a 15. század második felének klasszikus humanista művelődési irányultsága, könyvkultúrája, reneszánsz udvari és tudományos élete. Ennek a kivételes tehetségű embernek és könyvtárának állít emléket e kötet. Szétszóródott könyvtárának bemutatásával régi adósságát pótolta a magyar könyvtörténet- és humanizmuskutatás, a külföldi kölcsönzéseknek köszönhetően első alkalommal volt együtt ilyen nagy számban Vitéz birtokolta kódex.

A Reneszánsz év alkalmából 2008-ban az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett kiállítás anyagának rendhagyó katalógusa nemcsak a kiállított műtárgyak, a könyvtár remekműveinek egyes darabjait és leírásukat tartalmazza, hanem a tárlókban látottakat Boreczky Anna, Ekler Péter, Földesi Ferenc, Horváth István, Madas Edit és Zsupán Edina részletgazdag tanulmányai kísérik, mintha csak egy tárlatvezetésen lennénk.

A kiállítás címe – Csillag a holló árnyékában – tükrözni szándékozott a magyar művelődéstörténetben és különösen a nagyközönség körében rögzült képzetet, amely a 15. század második felének korszerű, klasszikus-humanista kultúráját szinte kizárólag Mátyás személyéhez kötötte. Az az egyéniség azonban, akihez a tudományos konszenzus a 15. századi kulturális váltás kezdeteit köti, Vitéz János, címerében csillaggal, mindvégig és minden értelemben a király árnyékában maradt. Ezért is jelentőségteljes Vitéz gyűjteményének eddigi legteljesebb bemutatása, a kötetben színes, minőségi másolatokon látható gazdag anyag segíti e rendkívüli egyéniség újrafelfedezését. Hiszen a magyarországi klasszikus-humanista kultúra több, döntő jelentőségű elemében Vitézt kell megneveznünk forrásnak, mintaadónak, folyamatok elindítójának