Megemlékezés Kerényi Ferencről

Printer-friendly versionPDF version
2020/03/07

 

2020. március 7-én, szombaton,  14 órakor – az emlékezetes kiskőrösi születésnapi megemlékezések után – a nemzeti könyvtárban emlékezünk  Kerényi Ferencre, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori docensére, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság volt alelnökére, az MTA Irodalomtudományi Intézete egykori főmunkatársára, az Országos Könyvtári Kuratórium (OKK) egykori tagjára.

A 2009 óta megrendezett születésnapi baráti találkozók mindig egy-egy téma, a sokak által tisztelt irodalom- és színháztörténész, tanár tevékenységéhez kapcsolódó szakterület jeleseit megszólaltató tárgy köré szerveződtek. Az idei, 2020. évi téma a helytörténet-kutatás és helytörténet-írás. A 76. születésnapon Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész tart előadást Kerényi, a hely történésze címmel.

A rendezvény szorosan kötődik a nemzeti könyvtárhoz is, hiszen Kerényi Ferenc kiváló kutató volt, aki mind a törzsgyűjteményben, mind a Kézirattárban és különösen a Színháztörténeti Tárban rendszeresen kutatott, illetve kutatók és munkatársak nemzedékeit tanította. Mindezeken kívül az OKK tagjaként olvasóinkat, kutatóinkat képviselte a könyvtárüggyel, a nemzeti könyvtárral kapcsolatos stratégiai döntéselőkészítés során.

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 516-os terem
Időpont: 14 óra
A belépés díjtalan.

Dr. Kerényi Ferenc kétszeres Madách-díjas irodalom- és színháztörténész, egyetemi docens (Színház- és Filmművészeti Egyetem), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke, az MTA Irodalomtudományi Intézete nyugalmazott főmunkatársa volt.

Kerényi Ferenc 1944. március 7-én született Budapesten. Tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar és történelem szakán végezte 1963 és 1968 között, majd 1972-ben doktorált. 1976 és 1982 között a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, utóbb a művészeti tár vezetője volt. 1981-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa, 1982 és 1992 között a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa, majd igazgatója volt. 1970 és 1990 között az ELTE oktatójaként dolgozott, 1992-től pedig a Színház és Filmművészeti Főiskolán tanított.
Kutatási területe a 19. századi irodalom, a 19–20. századi drámairodalom és színjátszás története volt. Nevéhez fűződik Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály műveinek, illetve Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének kritikai kiadása, továbbá a 2008 nyarán megjelent Petőfi-monográfia is.