Magyarország és az angolszász világ
Írta: Gál István
Szerkesztette: Frank Tibor, Gál Ágnes, Gál Julianna
OSZK – Argumentum Kiadó, Budapest, 2005., 946+16 old.
ISBN 963 446 325 8
„Gál István (1912-1982) számára Nagy-Britannia volt a végső eszmény, példakép, minta. Kisebb újságcikkeitől szövegközlésein át nagy tanulmányaiig az angol értékeket igyekezett megmutatni a magyar olvasóközönségnek, s különösen azokat az alkotókat kereste, akik ismerték és szerették Magyarországot és akiknek felkutatása révén össze tudta kapcsolni a brit és a magyar művelődéstörténetet vagy a politikai történelmet. A viktoriánus angolok magyar vonatkozású szövegei révén azt mutatta be filológiai akríbiával és céltudatos hazaszeretettel, hogy a 19. század Nagy-Britanniájában ismerték és elismerték Magyarország küzdelmét a szabadság és a függetlenség eszméiért, különösen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején és nyomán. A filológus Gál igazi hőse Kossuth Lajos volt, akinek angliai és amerikai éveit különös gonddal és már-már rajongásig menő alázattal követte. Lelkesülése máig megindító. A nagy magyar liberális hagyományra vonatkozó írásai két metszetben is mutatták a magyar-angol kapcsolatokat: révükön brit viktoriánus tükröt tartott Magyarországnak, miközben a magyar útleírásokon át tükrözte magát a viktoriánus Angliát is. Ezt az egyidejűleg kettős imagológiát Gál Istvánnál ötletesebben és elegánsabban kevesen művelték Magyarországon. E kötetben először összegyűjtött cikkei, esszéi, tanulmányai, forrásközlései így, együtt Magyarország képének gazdag angliai (és részben amerikai) tükörképét adják, s egyben azt az igyekezetet is mutatják, ahogyan fénykorában a brit birodalom Kelet-Közép-Európa felé fordult. Az olvasó most valóságos kézikönyvét tartja kezében az angol-magyar kulturális kapcsolatoknak. A kötetből kiderül: Gál István e kapcsolatok kutatásának talán legeredményesebb hazai szakembere volt. Kutatásai kiterjedtek az egész új- és legújabbkor kapcsolattörténetére, átfogták a politika, az irodalom, a művészetek világát. Műhelyéből a magyar–angol kapcsolatok szinte teljes feldolgozása kerül most a kései olvasó elé, olyan tanulmánysorozat, amely már-már egy monográfiát is körvonalaz e tárgykörben.” (Frank Tibor)