A bányavárosok olvasmányai

Kötetünkben a három legjelentősebb felső-magyarországi bányaváros, Besztercebánya, Körmöcbánya és Selmecbánya magán- és intézményi könyvtárainak jegyzékeit gyűjtöttük össze 1533-tól 1750-ig. E települések a Garam vidékének szövetségbe tömörült hét bányavárosa közé tartoztak, s mint ilyenek, speciális helyzetet élveztek a magyar királyság városai között.

A bányavárosok könyvkultúráját illetően abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy viszonylag friss kismonográfiához irányíthatjuk az érdeklődő olvasót. Viliam Cicaj – a jegyzékek feltárását követően – 1985-ben adta közre elemzését szlovákul, melynek magyar nyelvű, átszerkesztett formája 1993-ban jelent meg, ezért most csak rövid összefoglalásra szorítkozunk. A bányavárosi könyvjegyzékek terjedelme rendkívül impozáns, leginkább az Adattár-sorozat könyvtártörténeti alsorozatának 18/1-es kötetével lehet összemérni, mely Sopron könyves kultúráját mutatta be. A gazdag forrásanyag mennyiségileg így írható le: a közepes Besztercebánya (a XVI. században 2600–2900 lakos) 101 jegyzékkel, a legkisebb, Körmöcbánya (1300–1400 lakos) 37, végül a legnagyobb, Selmecbánya (3400–3800) 85 jegyzékkel van jelen kötetünkben. A könyves adatok nagy része hagyatéki összeírásokban maradt fenn.