Pozsony

Printer-friendly versionPDF version

Pozsony látképe (részlet), Frans Hogenberg, Köln, 1594. (OSZK RNYT, App. M. 63) 

A Bécs és Buda között, a Duna partján fekvő település a 15. századra szabad királyi várossá és jelentős kereskedelmi csomóponttá fejlődött. Egyetemét 1467-ben Mátyás király alapította. Gazdagságát, ipari fejlettségét és politikai szerepét Bécs közelsége határozta meg. 1526 után a Magyar Királyság fővárosa lett, itt őrizték a Szent Koronát, illetve itt tartották a legtöbb magyar koronázást és országgyűlést a 17. századtól a reformkorig. 

A pozsonyi fejedelmi lakosztály 

„Többen azonban a nagy szél és az erős eső miatt csendben Pozsonyban pihentünk. Vacsora után az augsburgi ifjú Pistoriussal fölmentünk a várba, az őrmester, aki nálunk vendégeskedett, vezetett föl minket oda. Egy kis öreg olasz engedett be, megtekintettük az aranyos szőnyegekkel bevont termeket, János Frigyes herceg Dunára néző szobáit is, a termekből lenéztünk a városra. A várat szép, nagy, négyszögletes kövekből szilárdan építették, a magyar király székhelye.” – Stephan Gerlach 

Hajómalmok 

„12-én Pozsonyban korán keltünk föl, egész napon át ligetek közt haladtunk. Bal oldalt sok hajómalom volt, hat mérföldön át lakott helyet nem találtunk, míg végre Bodakra [Nagybodak, Bodíky] érkeztünk és reggeliztünk.” – Stephan Gerlach 

Pozsony leírása 

„Pozsony tehát – népnyelven Pressburg – Magyarország nevezetes városa, mindazonáltal nem nagy kiterjedésű, hiszen kétezer-ötszáz lépéssel járom körül. Fekvése nem szabályos háromszög. Mivel pedig a város területe nem nagy kiterjedésű, külvárosok egészítik ki, amelyek nem ölelik teljesen körül, és oly nagyok, hogy az egész igen könnyen három részre osztható. Még most is látszanak a Thököly-felkelés szomorú és gyászos nyomai.” – Jacobus Tollius 

A török vagy a huszár – Ki a veszedelmesebb? 

„Pozsonyból Győr felé vettük az irányt, mivel a Nagyszombatba és Trencsénbe utazást akadályozta a fosztogató huszároktól való félelem, akikkel a találkozás még a törökök barbárságánál is veszélyesebb. Ez utóbbiak ugyanis beérik a zsákmánnyal és a foglyok rabszolgasorba hajtásával, de az életüket meghagyják; az előbbiek viszont a vagyonától és az életétől egyaránt megfosztják az utazókat. És oly embertelenek, hogy még a császár futárjait sem kímélik, mert amikor Budán és a környékén jártam, úgy értesültem, hogy közülük kettőt is kiraboltak és meggyilkoltak.” – Jacobus Tollius 

Naplopók és időgyilkosok 

„Pozsonyt a királyság fővárosának tekinthetjük, mert Buda oly gyakran és oly hosszú ideig volt török megszállás alatt, hogy addig ez a város volt általában a kormány székhelye, és az a hely, ahol az országgyűléseket tartották és a koronázási szertartásokat végezték. […] Jó színháza van. A kaszinót és más kávéházakat Párizsban vagy Londonban is megcsodálnák, és azok a szerencsétlenek, akiket naplopóknak neveznek, itt egy délelőttöt vagy egy egész napot is elüthetnek úgy, mint bármelyik más nagyvárosban. Megtalálható itt az összes újság, biliárd, dáma és egyéb, Bécsben található időgyilkos eszköz. […] A tehetős ifjakat mindkét nemből általában Bécsben taníttatják, a tiszteletbeli hivatalok és a közügyek sok nemest az év nagy részében itt [Bécsben] tartanak, és szórakozási lehetőségei a legtöbb gazdagot arra késztetik, hogy a várost egy időre lakhelyükké tegyék.” – Robert Townson 

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

A kiállítás leírása

A Lázár-térképet bemutató honlap

Alsó-magyarországi bányavárosok

Eger

Komárom és Visegrád 

Buda

Pest