Az egykori római hídfőállás helyén kialakult polgárvárost Budával hajóhíd kötötte össze a 19. századot megelőzően. A török kor előtt és után jelentős kereskedelmi központ, melynek hatására élénk kulturális élet fejlődött ki a századok során.
Finom és emberi mulatság, második felvonás
„[Az] egyik őr birkózni próbált egy ökörrel. Amint az őr az arénába lépett, az ökör nekirontott. A közepes termetű férfi szarvánál fogva megragadta ellenfelét, aki őt az aréna egyik oldalától a másikig lökte. […] Néhány segéd kijött, kiszabadították őt a faltól, és odaadták neki a tőrét, amelyet azonnal ellenfele nyakcsigolyái közé szúrt, és az rögvest élettelenül a földre zuhant. […] Így ölik le az ökröket a gibraltári mészárosok, akik állítólag afrikai szomszédaiktól tanulták ezt a módszert. […] Egy oroszlán következett a színpadon, a maga teljes fenségességével […] de őt csak megmutatni vezették elő. […] Kevés más nyilvános szórakozást találtam, mivel nyár volt, így az arisztokrácia nagy része nem tartózkodott a városban, mert a magyarok az angolokhoz hasonlóan sok időt töltenek vidéki birtokaikon.” – Robert Townson
Bécsről Pestre 15 óra
„1845. június 24. napja. Bécsből az Árpád-gőzösön hajnali 5-kor indultam, Pestre este 8-ra értem. Szállás az Angol királynéban. (fogadó az angol királynéhoz [az eredetiben is magyarul])” – Luigi Forni
Hídépítés
„Láncszerkezetes híd: két hídfő a partokon, és két torony. Az egyik hídfő, a jobb parton, már majdnem elkészült, és a jobb torony már jóval magasabb a vízszintnél. A hídfőt a vízszint alatt építették meg, nem alapra készült. Köveket és meszet (abból, ami a vízből szárad ki, márga) raknak le, majd nagy márvány- és gránittömböket. A bal parti hídfő a vízszintben van. A mérnök egy angol. A folyó teljes szélessége 1708 angol láb (kb. 560 m), a tornyok közepe 700 angol lábra (203 m) áll egymástól, a víz, amely a tornyok közt van, 662 láb. A tornyok és a hídfők között 271 (89 m) láb a távolság.” – Luigi Forni
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK
A Lázár-térképet bemutató honlap
Alsó-magyarországi bányavárosok