Az ember tragédiája a világirodalomban. A Madách-mű fordításai és fordítói 1862-től napjainkig

 

A Madách Imre születésének 200. évfordulója tiszteletére nyílt kiállítás Az ember tragédiája idegen nyelven megjelent kiadásainak 161 éves történetét néhány különleges kötet bemutatásával idézi föl.

 

 

Madách Imre fő műve a romantika irodalmi csúcsműfaját, a drámai költeményt képviseli nemzeti kultúránkban. Az irodalom mindhárom műnemének poétikai és hatáseszközeit alkalmazó, az európai felvilágosodás örököseként megjelenő romantika filozófiájának, lételméletének és tudományosságának esszenciáját emberiségkölteménybe fogalmazó alkotás első olvasói (köztük a Magyar Tudós Társaság titkári székében működő Arany János) felismerték a mű nagyságát és jelentőségét, s erősen szorgalmazták a magyar nyelven született Tragédia külföldi megismertetését. A Kisfaludy Társaság ajándék köteteként 1862 januárjában napvilágot látott első kiadás után néhány nappal Madách verssorai már meg is jelentek németül. S ezzel a mű elindult a világirodalom felé vezető úton.

 

A Tragédia első fordítója A[dolf] D[ux] volt, aki a Pester Lloyd 1862. január 26-ai és következő számaiban közölt részleteket Madách művéből. Hamar elkészült az első teljes német nyelvű kiadás is. Alexander Dietze fordítása, amelyen 1863-tól dolgozott, 1865-ben jelent meg először.

Az 1860-as években a közép-európai művelődés a 18. századtól kialakított német mintákat követte a művészetek és az intézményrendszer tekintetében, s miközben a saját identitást a német hegemóniával szemben is megjelenítő nemzeti romantikák művei születtek, a szélesebb körű megismertetésükhöz továbbra is szükség volt a német nyelv közvetítésére Európában és a világban.

 

Amikor azután 1883 őszén színre vitték a drámai költeményt (legalábbis szövegének a 65 százalékát), megélénkült a külföldi érdeklődés a Madách-mű és annak színpadi változata iránt.

A világirodalom legjelesebb magyar nemzeti költőnket, Petőfi Sándort és a romantikus emberiségköltemény szerzőjét, Madáchot fogadta be. A legtöbb idegen nyelven az ő műveik olvashatók, s hatottak más irodalmakra, alkotókra a magyar nyelvi határokon kívül. Irodalmunkat, európai kultúránkat, nemzeti jegyeinket, értékeinket Petőfi és Madách közvetítésében ismeri a világ. Soha rosszabb „követeket”!

Az irodalomtörténet-írásban elterjedt adat szerint a Tragédia „mintegy 40” nyelven olvasható – legalább részleteiben. A fordítók némelyike konzseniális átültetések alkotója. A külföldi közönség azonban nemcsak irodalmi szövegként találkozhat a Tragédiával, hanem színpadon, rádiójáték formájában is, és nem csak nálunk születtek parafrázisok, továbbírások, akár posztmodern áthallások, s más művészeti ágakban illusztrációk, adaptációk a műhöz kapcsolódva.

 

 

A legnagyobb érdeklődés a német nyelvterületen, Szlovákiában, Észtországban, valamint az olasz és az angol nyelvű fordítók és olvasók körében kíséri Az ember tragédiáját. A hat szlovák nyelvű Tragédia közül a legutóbbi 2020-ban jelent meg Jitka Rožňová fordításában. Nem véletlen, hogy a Madáchok történelmi birtokán figyelmet kelt a „sztregovai remete” műve. Madách Imre és a család kapcsolata a szlovákokkal és a szlovák nyelvvel organikus volt.

Az észt közönség számára Jaan Kross 1970-ben kiadott, majd 1971-ben Tartuban színre is vitt Tragédia-fordítása a nemzeti öntudat ébresztője volt. Az észt színházi bemutató pedig (a magyarországi vendégjáték alkalmával) felszabadította a hazai rendezőket is a műre 1883 óta rámerevedett koncepció (a történeti képeskönyv bemutatásának kényszere) alól.

 

Hogy Az ember tragédiája bekerült a világirodalomba, s hogy ezzel nemcsak a magyar kultúrában, hanem világszerte újabb és újabb értelmezések lehetősége nyílik meg, hogy a szöveg nem maradt a múltban, a romantika stílusbörtönében – elsősorban az elkötelezett, kiváló fordítóknak köszönhető. Köszönet a fordítóknak irodalmunk tolmácsolásáért, eljuttatásáért téren és időn át, Az ember tragédiája első megjelenésétől egészen napjainkig!

A magyar olvasók számára Madách nyelve és drámai jambusba szorított verse az időbeli távolság növekedtével egyre nehezebben befogadható – nem véletlen, hogy felmerült a magyarra „fordítás” ötlete is (Nádasdy Ádám szövegváltozata éppen a napokban került ki a nyomdából). Az érdeklődő külföldi közönség azonban rendre új, modern nyelven olvasható és megszólaló Tragédiával találkozhat.

A kiállítás megnyitásakor, 2023. szeptember 28-án tudományos tanácskozásnak is otthont adott az Országos Idegennyelvű Könyvtár, ahol a miniszteri és főigazgatói köszöntés után a műfordítás tényei és kulisszatitkai mellett a Tragédiához kapcsolódó képzőművészeti, színházi alkotásokról is szóltak az előadók, Jitka Rožňová, Fehér Bence, George Szirtes, illetve Sidó Anna és Sardar Tagirovsky, valamint a kiállítás egyik kurátora és az ünnepi rendezvény egyik szervezője, Sirató Ildikó.

 

Kurátorok: Dr. Sirató Ildikó (OSZK), Horváth István, Pancsosz Alexandra (OIK)
Grafikus: László Zoltán

 

Kapcsolódó tartalmaink:

Madách-kiállítás és jubileumi konferencia
Madách-jubileum az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

140 éves Az ember tragédiája – 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész