Könyvbemutatók a közép-európai kultúrtörténet jegyében

2025/05/12

Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár és a Szent Adalbert Kelet- és Közép-Európa Kutatásokért Alapítvány közös szervezésében került sor két új könyv bemutatójára 2025. május 8-án a nemzeti könyvtárban. Az eseményt Lewalt-Jezierski Zoltán, a nemzeti könyvtár főigazgatói kabinetvezetője nyitotta meg, köszöntőjében hangsúlyozva a tudományos együttműködések és a közép-európai kulturális örökség fontosságát.

A rendezvény első felében Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, Széchenyi-díjas egyetemi tanár ismertette Mészáros Andor történész új kötetét A csehszlovakizmus története az első világháborúig címmel. Előadásában Kiss felvázolta a csehszlovakizmus eszméjének történelmi és ideológiai gyökereit, külön kitérve arra, hogy miként vált ez a gondolat az első világháborút követően államalkotó ideológiává a Csehszlovák Köztársaság megalakulásakor. Az eszme kibontakozásának hátterét a XIX. századi nemzeti mozgalmak, az intellektuális közeg és a politikai környezet egyaránt meghatározták.

A második könyvbemutatón már Mészáros Andor vált előadóvá: ő ismertette Kovács Eszter, az MNMKK OSZK Régi Nyomtatványok Tára munkatársának új kötetét, amely A régi magyarországi énekköltészet biblikus cseh nyelvű nyomtatott emlékei a kezdetektől 1701-ig címet viseli. A könyv 2024 novemberében jelent meg a Szent Adalbert Alapítvány és az MNMKK OSZK közös kiadásában. Egyedülálló kétnyelvű antológia ez, amely a XVII. századi magyarországi nyomtatványokban fennmaradt cseh és szlovák nyelvű énekverseket gyűjt egybe, magyar fordításokkal és alapos bevezető tanulmánnyal kísérve.

Mészáros Andor kiemelte, hogy a korabeli Magyarország soknyelvű és soknemzetiségű tér volt, de nem a mai értelemben vett multikulturális társadalom: a különféle népek ugyanabban a keresztény „Hungarus” kultúrkörben éltek, amelyben a közös vallás és hagyományteremtés volt az összetartó erő. Az énekköltészetben különösen fontos szerepet játszott a szlovák közvetítés, amely révén cseh dallamok és szövegek is beépültek a magyarországi repertoárba. A műfaj vizsgálatát Mészáros a tavaly elhunyt Käfer István megállapításával zárta: ezt a hagyományt a cseh–szlovák–magyar háromszög metszetében kell értelmezni.

A bemutatót követően a jelen lévő közönség kérdéseire válaszolva a szerző elárulta, hogy már dolgozik a kötet folytatásán, amely egyelőre 1760-ig fogja követni a biblikus cseh nyelvű énekköltészet magyarországi jelenlétét.

Kovács Eszter kötete kapható az OSZK boltjában,
illetve megrendelhető a kiadvanytar@oszk.hu e-mail-címen.

Kovács Eszter: A régi magyarországi énekköltészet biblikus cseh nyelvű nyomtatott emlékei a kezdetektől 1701-ig
Kovács Eszter kötete a régi magyarországi énekköltészet egy különleges szeletét tárja az olvasó elé: a biblikus cseh nyelvű nyomtatott énekeket a kezdetektől 1701-ig. A tanulmány és szövegkiadás magyar fordítással együtt segít megérteni e dallamok és szövegek kulturális, vallási és történelmi jelentőségét. A kötet nemcsak a szakemberek, hanem minden érdeklődő számára izgalmas betekintést nyújt ebbe az értékes hagyományba.
„Nehéz egyértelműen meghatározni, hogy a katalógusban adatszerűen összegyűjtött 2335 vers és ének melyik mai modern közép-európai nemzet kulturális hagyományaiba illeszkedik. Többségük cseh szerző műve, és első megjelenési helyük is Csehországban vagy Morvaországban keresendő. A cseh énekeskönyvekből átvett vagy Magyarországon élő cseh szerzők művei joggal sorolhatók a cseh kulturális örökséghez, de a hazai hagyománynak ugyanúgy a szerves részét képezik. Elsősorban a szlováksághoz köthetők, hiszen a hazai lutheránus szlovákok voltak az elsődleges befogadó közeg, de tágabb értelemben a magyarországi, Hungarus kulturális örökséghez is tartoznak. A cseh eredetű énekeskönyvek idővel szlovák szerzők műveivel egészültek ki, és a század végére a szlovákság is jelentős énekszerzőkkel büszkélkedhetett.” (Kovács Eszter)

Mészáros Andor: A csehszlovakizmus története az első világháborúig
A történelemben sokszor sikerült kialakítani két vagy több nemzeti, etnikai közösség együttélésének közjogi, alkotmányos feltételeit egy állami keretben.
A csehszlovakizmus ezekkel szemben két, a modern nemzeti mozgalom sikeres korszakát megélő nemzeti közösségből kívánt kialakítani egy újonnan, szinte a semmiből születő és egységes nemzeti, később pedig nemzetállami létet biztosító etnikai csoport alapját adó nemzeti közösséget.
E romantikus, a történelmi mítoszok jegyét is hordozó eszme születésétől vázoljuk fel, mutatjuk be történetét, az eszme születésének alapjait, ideológiai, történelmi mitológiáját és fejlődését a romantikus idealizmustól a nemzeti érdekérvényesítés eszközévé válásától egészen államalkotó ideológiává formálódásáig. A néhány évtized alatt létrehozott kollektív identitáselemek, a konstruált közös történelem az 1918-as fordulat idején szinte azonnal a hatalmi politika és a társadalomalakítás gyakorlati eszközévé vált.