

Már olvasható szakfolyóiratunk, a CeLISR – Central European Library and Information Science Review, magyarul: Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle – 2026/2. száma.
A lapszám első tanulmánya – Winkler Bea és Kiszl Péter tollából – rögtön igen fontos, a szakfolyóirat-kiadás számára jelentőséggel bíró kérdést feszeget. Az írás alapjául szolgáló kutatás a norvég Kanalregisteret értelmében a „0”-s, azaz kifogásolható gyakorlatot folytatóként jelölt folyóiratokat vizsgálta, hogy feltárja – a szerzők szavaival –, „a besorolás mennyiben tükrözheti az etikailag problémás vagy predátor publikációs gyakorlatot”. A cikk érdekes tanulsággal szolgál – mindenekelőtt – a könyvtár- és információtudomány területén ténykedő lapkiadóknak, szerkesztőségeknek, illetve a szerzőknek és olvasóknak egyaránt.
Egyéb típusú tanulságokat rejteget Ormándy Marcell Ottó cikke, amely az Európai Unió Kiadóhivatalának technikai fejlődését helyezi történeti perspektívába, külön figyelmet szentelve a kérdésnek, hogy a digitális fordulat hogyan hatotta át az információs szakpolitikát.
Mátyás Melinda cikke – kiváló elméleti bevezető után – a szemantikus adatgazdagítás hazai és külföldi jó gyakorlatait veszi számba, s ezen is túlnyújtózkodva röviden kitér arra is, hogy miként alkalmazható a mesterséges intelligencia (MI) az adott területen.
Horváth Balázs angol nyelvű tanulmányában a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának nemzetközileg is becses gyűjteményével foglalkozik, rövid áttekintést adva a könyvtár létrehozásáról és működéséről a 19. századtól egészen napjainkig.
Várhatóan többeket vitára ösztönöz majd Z. Karvalics László Könyvillatú Magyarország címet viselő cikksorozatának első darabja. A vitaindító után Vass Johanna részletes beszámolóját olvashatjuk a 2025 novemberében megrendezett Valóságos könyvtár – könyvtári valóság konferenciáról, amelynek ezúttal a könyvtárosok mentális egészsége volt a kiemelt témája. Az eseményt – a hagyományoknak megfelelően – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtár- és Információtudományi Intézete, valamint Könyvtár- és Információtudományi Doktori Programja szervezte.
Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója szerkesztésében jelent meg a Könyvtárosok dolgozószobája című rendezvénysorozat első évadának beszélgetéseit összefoglaló elektronikus kiadvány, amelynek méltatására Nagy Andor vállalkozott.
E lapszámunkat – a megszokott módon – a Külföldifolyóirat-figyelő rovatunkkal zárjuk. A hét ismertetett cikk közül négy – a szakfolyóiratokra jellemző trendekkel összhangban – a mesterséges intelligenciával foglalkozik, így például a generatív MI-nek a könyvtárosképzésbe való integrálhatóságával, illetve általában az MI-alapú eszközök alkalmazásával a könyvtári szolgáltatásokban. A rovatban megjelent referátumokat Bubnó Katalin, Dancs Szabolcs, Ormándy Marcell Ottó és Sirató Ildikó jegyzik.
Kapcsolódó tartalom: