Egy család magánélete és egy korszak története – a Pulszky-levelezést mutattuk be a Széchényi-könyvesten

 

2026. szeptember 24-én A Pulszky család levelezése 1867–1911 című kötet állt a Széchényi-könyvestek középpontjában. A 331 családi levelet közreadó kiadvány nemcsak Pulszky Ferenc és gyermekei mindennapjaiba enged kivételes betekintést, hanem a dualizmus kori Magyarország társadalmi, kulturális és tudományos életének számos rétegét is közelebb hozza az olvasóhoz. 

 

 

A több mint ötszáz oldalas kötetben közölt leveleket Pulszky Ferenc és négy gyermeke – Ágost, Károly, Polyxéna és Garibaldi – váltották egymással 1867 és 1911 között. A forrásanyag nem teljes: a családtagok közötti levelezés egy része az idők során elveszett. Éppen ezért a fennmaradt darabok különösen értékesek, hiszen a magánlevelek olyan hétköznapi részleteket és személyes viszonyokat őriztek meg, amelyek a hivatalos forrásokból sokszor nem rekonstruálhatók. 

A beszélgetés egyik fontos kérdése az volt, hogy mire használható történeti forrásként egy családi levelezés. Tóth Árpád társadalomtörténeti szempontból arra hívta fel a figyelmet, hogy a levelekből egyszerre rajzolódik ki a család mint társadalmi intézmény és mint érzelmi közösség. A megszólítások, a testvérek közötti üzenetek, az apa és gyermekei közötti szeretet és gondoskodás olyan területet tesznek kutathatóvá, amelyről a 19. század esetében jóval kevesebb közvetlen forrás áll rendelkezésre. 

 

A levelekből ugyanakkor a Pulszky család mindennapi életének tágabb világa is megelevenedik: utazások, kulturális programok, tanulmányok, anyagi és családi ügyek, társas kapcsolatok és a korabeli művelt polgári élet számos részlete jelenik meg bennük. A levelezésből így nemcsak az derül ki, hogy merre jártak a családtagok, hanem az is, milyen koncertekről, eseményekről vagy éppen személyes problémákról számoltak be egymásnak. 

Külön figyelmet kapott Pulszky Polyxéna alakja is. A források segítségével közelebb kerülhetünk ahhoz, milyen lehetőségei voltak egy művelt, ambiciózus nőnek a 19. század második felében, hogyan vett részt a társasági és szellemi életben, illetve miként alakította ki saját kapcsolatrendszerét. A levelezés ebből a szempontból a nőtörténeti kutatások számára is értékes forrásanyagot jelent. 

Szentesi Edit a Pulszkyak művészeti és gyűjtői kapcsolatrendszerének összefüggéseit is bemutatta. A család története szorosan összekapcsolódott a 19. századi magyar műgyűjtés és múzeumügy történetével: Pulszky Ferenc gyűjtői érdeklődése, európai kapcsolatai és a család emigrációs évei egyaránt hatással voltak a gyűjtemény sorsára. A beszélgetés során az is szóba került, miként kerültek egyes tárgyak később magyar közgyűjteményekbe, miközben a hajdani gyűjtemény más részei szétszóródtak. 

 

Az est során a kötet létrejöttének kulisszái is előkerültek. Viskolcz Noémi felidézte, hogy a kiadvány többéves kutató- és szerkesztőmunka eredménye. A család soknyelvűsége és a kéziratok változó olvashatósága külön kihívást jelentett, a munkát ugyanakkor nagyban segítette az OSZK-ban őrzött dokumentumok digitalizálása. 

A kutatás közben újabb részletek is napvilágra kerültek. Előkerültek például korábban kevéssé ismert, Pulszky Károly életéhez kapcsolódó dokumentumok és fényképek, míg Polyxéna fényképalbumjának mintegy 120 felvétele további kutatási lehetőséget kínál: a képek egy részének szereplőit már sikerült azonosítani, mások azonban továbbra is megfejtésre várnak. 

 

 

A Pulszky család levelezése, 1867–1911.
Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta: Viskolcz Noémi.
A tanulmányokat írta: Amriskó-Pálóczi Ágnes, Viskolcz Noémi.
Borító- és könyvterv: Kóbor Szilvia
Kiadja: MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum.
Megjelenés éve: 2025.
Terjedelem: 538 oldal.

 

 

Kapcsolódó tartalom: 
Rendkívüli levelek egy rendkívüli családtól – megjelent a Pulszky család levelezése
A Pulszky család levelezése – Széchényi-könyvestek