A Kulturális és Innovációs Minisztérium által indított, a nemzeti könyvtár szakmai partnerségével zajló Könyvtári Kihíváson induló településeket látogattunk meg 2025. április 25-én és 28-án.
[1]
[2]
[3]
2025. április 25-én az oroszlán és az unikornis városában járt a Könyvtári Kihívás csapata. A 24.000 lakosú Kazincbarcika a borsodi iparvidéken, a Sajó-völgyi dombvidék, a Bükk és a Sajó találkozásánál terül el, és sok egyéb mellett azért is különleges város, mert címerpajzsát (csakúgy, mint az Egyesült Királyságét) együtt tartják a fent említett hatalmas erejű lények.
Ami az unikornist illeti, viszonylag kevés nyargal a természetben, ám ez az ártatlanságot, szabadságot, szeretetet, örömöt, gyógyító erőt, hűséget, büszkeséget, fenséget, lovagiasságot, merészséget és rettenthetetlenséget szimbolizáló lény annál gyakrabban tűnik fel a heraldikában. A történelmi Magyarországon Szepes vármegye, valamint a nagy családok közül például az Almásyak, a Büdyek, a Kapuváryak, a Samarjayak, a Sigrayak, a Szapolyaiak és a széki Telekiek is címerállatként használták. 1607-es erdélyi fejedelemmé történt választása előtt Rákóczi Zsigmond pecsétnyomóján is szerepelt. A mai országterületen Kazincbarcikáén kívül Aszód, Beregsurány, Eger, Ivánc, Kengyel, Lengyeltóti, Ludányhalászi, Öttömös, Szigliget, Törökszentmiklós és Újlőrincfalva címerében tűnik fel az egyszarvú.
A 2013-ban indult KolorCity projekt keretében színes műalkotások lepték el félszáz panelház falát, a köztereket és a körforgalmakat; a Budapest felől autóval érkezőket például Szőke Gábor Miklós hatalmas szobrai fogadják. Mindezek a nagy kiterjedésű zöldfelületekkel együtt üde, kreatív és vibráló város képét sugározzák; élhetőbbé teszik a helyiek mindennapjait, és maradandó élményt nyújtanak a látogatók számára.
[4]
[5]
[6]
[7]
Kazincbarcika kulturális életének egyik büszkesége a 2021-ben a Minősített Könyvtár címet, 2025-ben pedig a Könyvtári Minőségi Díjat elnyert Egressy Béni Városi Könyvtár [8], ahol Molekné Kőrösi Beatrix intézményvezető és Szabóné Zsuponyó Ágnes, a polgármesteri iroda egészségügyi és intézményi referense vezetett körbe minket.
Az intézmény 2014 óta működik jelenlegi helyén, és azzal, hogy a városközpontból a lakóövezetbe költözött és akadálymentessé is vált, közelebb került az olvasóközönséghez. Állománya több mint 150.000 kötet, ebből 115.000 elérhető a szabadpolcokon. Kihelyezett könyvtárpontokat üzemeltet, beiratkozást és programokat tart nemcsak a környék bentlakásos intézményeiben, bölcsődéiben, óvodáiban és (református és szalézi) iskoláiban, hanem a hátrányos helyzetű Herbolya városrészben és Kazincbarcika más pontjain is. Együttműködik továbbá a város civil szervezeteivel, de két miskolci olvasóklub is rendszeresen átjár. (A legtávolabbról érkező állandó olvasó egyébként egy keszthelyi nyugdíjas.) A könyvtár kapcsolata hosszú évekre nyúlik vissza a Kazincbarcikán és vonzáskörzetében élő amatőr írókkal, költőkkel. Az őket tömörítő klubbal közösen könyvbemutatókat és író-olvasó találkozókat rendeznek.
A könyvtárosok igyekeznek valamennyi korosztályt megszólítani a különböző programok (délutáni összejövetelek óvodásoknak és szüleiknek, online mese- és történetolvasások, egyéni és csoportos vetélkedők az általános iskolás korosztály részére, valamint fejlesztő biblioterápiás foglalkozások idősotthonokban) révén. Az alsósoknak nyári napközis olvasótáborokat szerveznek.
A Könyvtári Kihívás félidei adataiban tükröződnek mindezek az erőfeszítések, hiszen mind a négy értékelési szempont szerint növekedés tapasztalható. Különösen figyelemre méltó a regisztrált könyvtárhasználók számának növekedése, amely a 14 év alatti korosztályban igen jelentős.
Ajándékul átadott könyvcsomagunkban díjnyertes kiadványaink mellett a Petőfi-versek kritikai kiadásának 6. kötete és a Maxim Kiadó 6–10 éves gyermekeknek szóló, többfunkciójú (magyar értelmező és magyar–angol) szótára is megtalálható volt (további képek). [9]
Gratulálunk Molekné Kőrösi Beatrix és munkatársai lenyűgöző és inspiráló munkájához!
[10]
[11]
[12]
2025. április 25-én a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hejőkeresztúrra is ellátogattunk, ahol ünnepélyes keretek között átadták a község új könyvtárát. [13] A gyűjtemény eddig az iskolában volt látogatható, de részint a megnövekedett helyigény, részint pedig a könnyebb megközelíthetőség miatt a felújított szomszédos épületbe költözött.
A megnyitón beszédet mondott Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, aki hangsúlyozta, hogy a kistelepülések kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférése kulcsfontosságú a helyi identitás és a magyarságtudat erősítésében. 2013 óta országszerte már több mint 1200 hasonló kistelepülési könyvtár újult meg a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében. Tállai András, a térség országgyűlési képviselője szerint a könyvtár megújulása a tudás és a tanulás iránti elkötelezettséget jelképezi.
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon több mint másfél millió ember használja rendszeresen a könyvtári szolgáltatásokat, és a kölcsönzések több mint tíz százaléka a kistelepüléseken történik. Ezek a kistelepülések a nemzet alapkövét, a felújított és a felújítás előtt álló községi könyvtárak pedig a magyar írott kultúra alapköveit és az olvasás jövőjét jelentik.
Varga Gábor, az új szolgáltatási pont berendezését és új könyveit biztosító miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár [20]igazgatója kiemelte, hogy a könyvtárak nemcsak információs központok, hanem közösségformáló terek is. A hejőkeresztúri immár a 104. a megújult vármegyei kiskönyvtárak sorában.
Kardos Zoltán, Hejőkeresztúr polgármestere szerint a felújított könyvtár olyan tér, ahol a gyermekek mesevilágba csöppenhetnek, a fiatalok tanulhatnak, a felnőttek pedig elcsendesedhetnek. Hangsúlyozta, egy település akkor erős, ha közössége is az, annak formálásában pedig a könyvtárnak is nagy szerepe van.
Ajándékkönyveinket – köztük a Petőfi-versek kritikai kiadásának 6. kötetét, valamint a Maxim Kiadó 6–10 éveseknek szóló szókincsgyarapító szótárát – Szabó Mária könyvtáros vette át (további képek). [21]
Köszönjük a vendégszerető fogadtatást Hejőkeresztúron,
és sok olvasót kívánunk az új könyvtárnak!
[22]
[23]
[24]
A Könyvtári Kihívás keretében 2025. április 28-án Heves vármegye egyik mintakönyvtárába, a 2022-ben Minősített Könyvtár címmel, 2024-ben pedig Könyvtári Minőségi Díjjal elismert gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárba [25] látogattunk, ahol Balog Judit igazgató és Tóth Szilvia igazgatóhelyettes fogadott bennünket.
A központi könyvtár 1998 óta a város központjában található, egyetlen fiókkönyvtára berendezését 2018-ban újította meg. A térség egyik legfontosabb kulturális intézménye az 1818-ban Gyöngyösön született és 1861-ben Pesten elhunyt író-költő-akadémikusról, Kossuth Lajos 1848–1849-es titkáráról kapta nevét. A könyvtárban tizenhatan dolgoznak, tizenhárman látnak el szakfeladatot.
Állománya százezer kötet; muzeális gyűjteményében 118 mű található, amelyek közül megtekinthettünk két újonnan restaurált kötetet, egy 1613-ban Majna-Frankfurtban megjelent tizennégy nyelvű szótárt, valamint egy 1663-as nürnbergi török–magyar krónikát. A bibliotéka fontos szerepet játszik a helytörténeti kutatások támogatásában, gazdag helyismereti anyagot gondoz. Ennek kiállításából azt is megtudhatja a figyelmes érdeklődő, hogy Bugát Pál (1793–1865), a nyelvújítás korának szintén gyöngyösi születésű orvos-akadémikusa alkotta meg „sejt” szavunkat. A zenei részlegen sok hagyományos hanghordozó található; a vinillemezeket helyben használják, az énekelt verses és gyermekzenét tartalmazó CD-ket pedig elsősorban a kisgyermekes édesanyák kölcsönzik.
[26]
[27]
[28]
[29]
Nemrég teljesen megújult a gyermekrészleg, ahová új bútorzat került, és korcsoportonként helyezték a polcokra a könyveket. A pandémia után újra megjelentek a könyvtárban tanuló diákok, ismét folynak korrepetálások a könyvtárban. A gimnáziumból és a kereskedelmi szakközépiskolából érkező kamaszok olvasósarka év elején jött létre.
Az intézmény működteti a Huszár Lajos-éremtárat, [30] amely adományozás révén került Gyöngyös város birtokába. A tár nemcsak a magyar uralkodók és a magyar állam által kibocsátott hivatalos pénzeket mutatja be, de bepillantást enged az erdélyi fejedelmek pénzverésébe is. A falakon Herman Lipót (1884–1972) Munkácsy-díjas festőművész ugyancsak ajándékozás révén a könyvtárba került hagyatékának képei láthatók.
A könyvtár 2018 óta a költészet napjához kapcsolódóan minden évben megrendezi a VersTér elnevezésű programot. Ezen a napon többek között kamaszolvasóklub, interaktív irodalmi előadás, akusztikus (erkély-) koncert várja az érdeklődőket. Az idei rendezvényen 750 fő vett részt.
A Vachott a kihíváson a Könyvtári Hírmondóval indult a legkreatívabb olvasás-népszerűsítő kampány kategóriában: az intézmény két munkatársának ötlete alapján videókkal, könnyed, humoros stílusban, elsősorban a fiatalokat megszólítva hívják fel a figyelmet a rendezvényekre. A videókban az irodalom mellett fontos szerepet játszik a zene és a film.
Küldöttségünk a Vachott Sándor Városi Könyvtárba is vitt ajándékkönyveinkből, így a Petőfi-versek kritikai kiadásának 6. kötetéből, Török Máté Versénekmondójából és a Maxim Kiadó 6–10 éves gyermekeket megszólító magyar–angol szótárából (további képek). [31]
Gratulálunk és további sok energiát, kreatív ötletet
kívánunk gyöngyösi kollégáinknak!
[32]
[33]
Kapcsolódó tartalom:
Könyvtári Kihívás a nemzeti könyvtárral Nyugat-Magyarországon is [34]
Könyvtári Kihívás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében [35]
Könyvtárlátogatások Győr-Moson-Sopron vármegyében [36]
Könyvtárlátogatások Komárom-Esztergom vármegyében [38]
Könyvtárlátogatások Békés vármegyében [39]
Könyvtárlátogatások Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében [40]
A nemzeti könyvtár delegációja Miskolcon [41]
Könyvtárlátogatások Bács-Kiskun vármegyében [42]
Könyvtárlátogatások Hajdú-Bihar vármegyében [43]
Könyvtárlátogatások Somogy vármegyében [44]
Könyvtárlátogatások Nógrád vármegyében [45]