Átadták Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb közgyűjteményi digitalizáló központját

 

A 2022 novemberében alapításának 220 éves évfordulóját ünneplő Országos Széchényi Könyvtár nyolcadik emeletén adták át Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központját 2022. február 11-én. Rózsa Dávid, az intézmény főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a kormány 2016-os döntésének értelmében, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) keretében, európai szinten is legjelentősebbek közé tartozó digitalizációs központja tudott megvalósulni. 

Rózsa Dávid köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az OSZK folyamatosan bővíti online portfolióját; ebben nyújt nagy segítséget a nemzeti könyvtár számára a digitalizáló központ. A könyvtár digitális szolgáltatásaira 2021-ben már 36 millió megkeresés érkezett. A szükségleteknek megfelelő hardveres és szoftveres környezet megteremtésével a tömeges digitalizálás mellett a védendő dokumentumok manufakturális feldolgozása is lehetséges.

Az intézményvezető köszöntőjében továbbá kiemelte, hogy a kormány által biztosított támogatásnak köszönhetően az OSZK-ban egy év alatt átlagosan 56 százalékkal emelkedtek a bérek; 2021-ben az OSZK főépületében (Budavári Palota F épület) új kutatóterem létesült, egyúttal megújult – többek között– a zirci műemlék könyvtár barokk terme. Mindezzel párhuzamosan sikerült megoldani a külföldi hungarikaanyag beszerzésének több évtizedes problémáját, valamint háromszor akkora összeg jut állománygyarapításra mint korábban. Ezen kívül 2023-ra elkészül Piliscsabán a nemzeti könyvtár archivális raktára.  

Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a kormányzati fejlesztés keretében létrejött kapacitás 23 millió könyv tárolására, keresésére ad lehetőséget, ez a rendszer pedig kiterjeszthető a többi könyvtárra, sőt a múzeumokra vagy még nagyobb intézményi körre is. Több telephelyen, katasztrófatűrő kialakításban összesen 22 ezer terabyte felhőalapú tárterület jött létre a KIFÜ üzemeltetésében a projektben létrehozott informatikai rendszerek elhelyezésére, futtatására. 

Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója felidézte, hogy 2019-ben könyvszakmai és informatikai szempontból is átvilágították az OSZK-t; a zárójelentésekből pedig világossá vált, hogy nemcsak egy jó könyvtáros, hanem egy jó menedzser is szükséges az intézmény élére. A miniszteri biztos, Rózsa Dávid főigazgató elmúlt közel két éves tevékenységét méltatva megemlítette, hogy az intézményvezető az OSZK épületéből 560 köbméter szemetet és lomot távolított el. A jelenleg folyamatban lévő fejlesztésekkel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy a nemzeti könyvtár 2022 tavaszán 80 különböző adatbázisban tárolt adatvagyonát egyetlen adatbázisba integrálja.  

Demeter Szilárd köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a digitális kulturális adatvagyon integrációja akkor lesz sikeres, ha a különböző intézmények nem szigetekként teszik közzé saját digitalizációjuk eredményeit, hanem az egész nemzeti kulturális adatvagyon egy egységben, ingyenesen válik elérhetővé, amelynek megvalósítása érdekében akár jogszabály-módosítást is érdemesnek tart végrehajtani. 

A digitalizáló központ átadásának alkalmából együttműködési megállapodás is született az OSZK és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között. Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Haydneum és az OSZK között létrejött együttműködésről szólva elmondta: annak célja, hogy az új digitalizáló központ segítségével, a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák és hasznosítsák a Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között létrejött zeneművészeti és zenetudományos emlékeket. 

A felszólalások sorrendjében, nem utolsó sorban, dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy óriási jelentőségű és impozáns vállalkozás átadására került e napon sor; mostantól az OSZK rendelkezik Közép-Európa közgyűjteményei közül a legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal, amely évente 10 millió oldal digitalizálását teszi lehetővé, és alkalmas a könyvtárban fellelhető valamennyi dokumentumtípus digitalizálására. Gulyás Gergely kiemelte: az erre elköltött összeg alkalmassá teszi az OSZK-t arra, hogy korszerűen tegye közzé és jelenítse meg mindazt, amit nemzeti értékként őriz. A miniszter szerint a feladat sokkal több, mint az új digitalizációs eszközök, élvonalbeli szoftverek, online tartalmak és biztonságos tárhelyek egymásba kapcsolása: a projekt lényege a Gutenberg-galaxis magyar részének átemelése a digitális korba. A digitalizáció a modern kor parancsa, a központ átadásával ezért jó két évtizedes adósságot sikerült törleszteni; Mátyás korvinái, Kossuth hangja vagy régi kották egyaránt elérhetők Clevelandből, Budapestről vagy Kolozsvárról is – méltatta a fejlesztést Gulyás Gergely. 

A OKR projekt alapja a Kormány 1605/2016. (XI. 8.) határozata volt az Országos Széchényi Könyvtár informatikai fejlesztéséhez szükséges források biztosításáról. Az OSZK partnerintézménye a munkában, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), amely együttműködésben az OSZK a kormányhatározatban megítélt összegnek mintegy tizennyolc százalékát fordította saját hatáskörben fejlesztésre. 

 

További képek az ünnepségről