Borsa Gedeon-műhelykonferencia I.

 

2024. október 11-én a MNMKK OSZK megrendezte első Borsa Gedeon-műhelykonferenciáját, amely a Régi Nyomtatványok Tára (RNYT) feltáró és bibliográfiai munkáihoz kapcsolódó kutatási eredményeket tárta a közönség elé.

Az eseményen bemutatták a legfrissebb könyv-, nyomdászat-, művelődés- és irodalomtörténeti tudományos eredményeket, miközben a szakmai közönségnek lehetősége nyílt megvitatni a kutatás során felmerült kérdéseket. Díszvendégként a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottsága szakértői jelenlétével és támogatásával emelte az esemény rangját.

A résztvevőket Bokodi-Oláh Gergely, az MNMKK OSZK főosztályvezetője köszöntötte, aki kiemelte a konferencia jelentőségét a könyvtár szakmaiközösség-építő és tudományos küldetésében.

 

Az első szekciót Varga Bernadett, az MNMKK OSZK osztályvezetője, tudományos kutatója vezette. A szekció előadói az RNYT munkatársai közül kerültek ki.

Garadnai Erika: Zilahi János hitvédelmi irata a gyászévtized időszakából – Garadnai Erika az 1660-as években a felső-magyarországi városokban zajló, durva hangvételű felekezeti vitákra reflektáló, 1672-ben nyomtatott, Az igaz vallásnak világos tüköre című művet járta körül, bemutatva, hogy a szerző David Pareus (1548–1622) és Amandus Polanus (1561–1610) munkáinak szöveghagyományára alapozva építette föl a szöveg teológiai érvrendszerét. A könyv fő tétele szerint az üldöztetések idején az egyedül üdvözítő hit hitigazságához kell ragaszkodnia a református gyülekezetnek. 

Csapó Fanni: Frangepán Ferenc kalocsai érsek törökellenes beszédének utóélete – Az előadás során Csapó Fanni kiemelte, hogy Frangepán Ferenc az 1541-es regensburgi birodalmi gyűlésen a török elleni küzdelemhez segítséget kérő beszéde nyomtatásban is megjelent latin és német, majd 1542-ben olasz nyelven. Az előadás azt vizsgálta, hogy az egyes kiadások szövegváltozatai hogyan viszonyulnak egymáshoz, valamint bemutatta azt is, hogy a történelmi események – például Buda török kézre kerülése (1541) vagy a tizenöt éves háború (1591–1606) – nagymértékben hozzájárultak a beszéd népszerűségéhez.

Bakonyi Zsuzsanna: Mi az, amit utánozni kell, és mi az, amit elkerülni? Henry Blount utazása a Közel-Keleten – Bakonyi Zsuzsanna az angol utazó Henry Blount (1602–1682) A Voyage into the Levant című műve alapján azt mutatta be, hogy a mű szerzője szerint a keresztény országoknak érdemes az oszmán vezető tisztségviselők kiválogatási módszerét, a hadsereg felépítését, ellátását és szervezését, valamint az igazságszolgáltatás egyes területeinek gyakorlatát tanulmányozniuk és átvenniük.

 

A második szekció vezetője Perger Péter, az MNMKK OSZK tudományos kutatója volt. Az előadások néhány újabb, a Régi Magyarországi Nyomtatványok című retrospektív nemzeti bibliográfiára alapuló kutatási eredményt mutattak be.

Kovács Eszter: A régi magyarországi nyomtatványok biblikus cseh nyelvű verseinek változásai 1801-ig – Kovács Eszter kutatása a cseh nyelvű biblikus versek jellegzetességeit, műfaji összetételét, mennyiségi, nyelvi, tematikai változásait tekintette át három periódusra bontva a 17–18. század folyamán.

Tóth Anna Judit: A második budai nyomda – Tóth Anna Judit egy végül meg nem valósuló nyomdaalapítási tervet ismertetett, amely a töröktől frissen visszafoglalt Budán kívánt tipográfiát létesíteni. Valószínűnek tartja, hogy épp az e vállalkozásban rejlő üzleti lehetőségek feltérképezése céljából jelent meg egy rejtélyes magyar nyelvű Konstantinápoly-leírás 1688-ban Lőcsén.  
Farkas Gábor Farkas, Káldos János és Király Péter: A Régi Magyarországi Nyomtatványok „sötét anyaga” és az adatok nyújtotta lehetőségek – Az előadók ismertették a Régi Magyarországi Nyomtatványok című bibliográfia alapján készített, statisztikai célú adatbázisukat, amelynek segítségével elsősorban a nyomtalanul eltűnt régi hazai nyomtatványokat igyekeztek feltérképezni. Emellett felvillantották, hogy az adatbázis milyen további kutatásokhoz, adatvizualizációs megjelenítésekhez nyújthat alapot.

 

 

Kapcsolódó tartalom:

A konferencia programja