Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban

Nyomtatóbarát változatPDF változat
2023/04/25

 

2023. április 27–28-án Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban címmel rendez konferenciát „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” Lendület-kutatócsoport.

Helyszín az ELTE BTK Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Klaniczay-terme (1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)

A konferencia programja itt tekinthető meg

 

A tanácskozás első napján Dede Franciska, a nemzeti könyvtár Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport tudományos kutatója előadását is hallhatják az érdeklődők. A 14.25 órakor kezdődő előadás címe: Gobseck, Goriot, Rastignac és Nucingen. A pénz szerepe és megjelen(ít)ése Balzac regényeiben.

„Az élet olyan gépezet, amelynek mozgását a pénz szabályozza” – állapította meg Balzac halhatatlanná vált uzsorása a nevét viselő kisregényben. Gobseck kijelentését az Emberi színjátékban számos bonyolult viszonyrendszer magyarázhatja, hiszen a regényfolyam szerteágazó és összefonódó történeteinek és a szereplők közötti kapcsolatoknak egyik legmeghatározóbb eleme a pénz, legyen szó különféle megjelenési formáiról vagy megszerzésének és elvesztésének szintén sokféle módjáról. 

Az előadás arra vállalkozik, hogy a regényciklus néhány meghatározó műve alapján bemutassa a pénz ábrázolását, cselekményformáló szerepét és a szereplők életére gyakorolt hatását. Éppúgy szó lesz egyes – adott esetben több műben és olykor eltérő nézőpontból ábrázolt – élettörténetekről, mint a szereplők egymáshoz fűződő (és nemegyszer változó) kapcsolatáról vagy a regényhősök életét befolyásoló pénzügyi tranzakciókról, a vagyon megszerzésének és elvesztésének különböző módjairól, gazdagságról és szegénységről, sikerről és bukásról, hatalomról és házasságról, a pénz társadalmi felemelkedésben és a társadalomban elfoglalt hely meghatározásában játszott szerepéről. Balzac műveiben találkozunk bankárokkal és uzsorásokkal, kereskedőkkel és spekulánsokkal, látjuk Rastignac társadalmi és politikai sikereit és Lucien de Rubempré bukását, Maxime de Trailles romlottságát és César Birotteau nagyravágyását, Nucingen báró ravaszságát és Goriot apó végletes önfeláldozását. Arisztokraták és parvenük, dandyk és kurtizánok, bankárok és uzsorások, kereskedők és spekulánsok élete fonódik össze a regényekben bonyolult hálózattá, amelynek (egyik) összefűző eleme a pénz, legyen szó aranyról, ékszerről, váltóról vagy részvényekről, kölcsönről, kezességről, adósságról, hitelről, spekulációról, csődről, lopásról, játékszenvedélyről, házassági szerződésről vagy örökségről.

Balzac kora társadalmának ábrázolásával pénzgazdaságát is megjelenítette az Emberi színjátékban. Az előadás, miközben néhány regény alapján bepillantást kíván nyújtani a balzaci (pénz)világba, röviden érinti az író személyes pénzügyeit is.