Erdélyi örmény szerzők munkái a MEK-ben

Nyomtatóbarát változatPDF változat
2023/03/22

Erdélyi örmény szerzők munkái váltak elérhetővé a MEK-ben a magyar armenológia évfordulóján. 

180 évvel ezelőtt, 1843. március 21-én született Marosbogáton Szongott Kristóf armenológus, tanár, szerkesztő, múzeumigazgató, akinek munkássága nyomán a magyar armenológia jelentős fejlődésnek indult.

A MEK felületén elérhetővé vált a magyar armenológia fénykorában alkotó szerzők műveinek gyűjteménye. A könyvek szerzői örmény származású erdélyi írók, Szongott Kristóf kortársai, akik együtt gondozták a magyar armenológia ügyét.

Az alábbi kötetek érhetők el a MEK felületén:
Ávedik Félix (A magyar örménység múltja és történeti jelentősége), Gopcsa László (Örmény regék), Herrmann Antal (Az örmények), Merza Gyula (Az örmény rítus magyar missziója), Lukácsy Kristóf (Adalékok az erdélyi örmények történetéhez), Patrubány Lukács (Örmény tanulmányok) és természetesen Szongott Kristóf (A magyarországi örmények etnographiája) munkái, fordításai – összesen 74 tétel – is szabadon hozzáférhetők digitalizált változatban.  A művek listája az összetett katalógus oldalon (https://mek.oszk.hu/katalog2/) az "ÖRM" státuszra szűrve tekinthető meg.

 

Az örmények már a honfoglalás után több csoportban és több időszakban települtek be a Kárpát-medencébe; a legnagyobb létszámban a XVII. század második felében érkeztek Erdélybe. Szétszóródva több településen találtak lakóhelyet, legnagyobb számban az általuk létrehozott Szamosújváron telepedtek le. A várost Örményvárosnak (latinul Armenopolis, németül Armenierstadt) is nevezték.
Szongott Kristóf családja is itt telepedett le, élete összefonódott szeretett városa életével. Legnagyobb hatású tevékenysége az Armenia folyóirat szerkesztése volt, amely sok-sok szerző mozgósításával hozta el a magyar armenológia fénykorát. A tudományos és ismeretterjesztő írásokat közlő lap politikától mentesen, Magyar–örmény havi szemle alcímmel jelentetett meg, s genealógiai, irodalomtörténeti, néprajzi, nyelvészeti, történelmi írásokat, emellett szépirodalmat is közölt, valamint rövid híreket az örmény világból. Mindezt kizárólag magyar nyelven, az együttélés közös érdekeit ápolva. Szongott igyekezett a lehető legszélesebb szerzőgárdát bevonni a folyóirat készítésébe Erdély területéről és az országhatáron túlról egyaránt.

 

Kapcsolódó tartalom:

Erdélyi örmény szerzők munkái a Magyar Elektronikus Könyvtárban