„A jövő könyvtára” – nyolcadik alkalommal találkoztak a magyar könyvtárosok Székelyudvarhelyen

 

 

Az évente megtartott eseményt a Kányádi Sándor Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár szervezte idén is, immár nyolcadik alkalommal. A konferencia első napja augusztus 27-én 14 órakor kezdődött a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István-termében. A rendezvényt Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg. Köszöntőt mondott Bíró Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ művelődésért felelős ügyvezető alelnöke, valamint Szőcs Endre, a szervező Kányádi Sándor Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója. 

A megnyitót követően 75 éves a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár címmel pódiumbeszélgetést tartottak erdélyi és magyarországi könyvtárszakmai vezetők részvételével. A beszélgetést Szőcs Endre vezette, aki szakmai kérdéseket vetett fel a pódium tizenhárom vendégének. A résztvevők az intézmény 75. évfordulójához kapcsolódva osztották meg tapasztalataikat és gondolataikat. 

 

A szakmai program 16 órakor aktuális könyvtári témák bemutatásával folytatódott. Törökné Antal Mária és Csorba-Sebek Judit, a dunaújvárosi József Attila Könyvtár gyermekkönyvtárosai Etika tanóra a könyvtárban?! – Foglalkozások az önismerettől a könyvtudatosságig címmel tartottak előadást. Ezt követően Kajári Katalin, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ ifjúsági könyvtárosa mutatta be Könyvtár a kamaszokra hangolva – Programok, módszerek és eszközök a fiatalok bevonására című előadását. 

A nemzetközi együttműködés jegyében Katie Clark, a liverpooli The Reader irodalmi igazgatója és Kara Orford, a The Reader programmegvalósításért felelős igazgatóhelyettese ismertette a The Shared Reading model, vagyis A közös olvasás modell működését. 

18 órától újabb két előadásra került sor. Dr. Pelok Benedek-György, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház ideggyógyász főorvosa Az olvasó agy és az olvasó agya címmel beszélt az olvasás témájáról.

 

 

A főigazgató-helyettes előadásában hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence magyarságának közös írott kulturális örökségének megőrzése mellett a nemzeti könyvtár feladata az is, hogy az általa őrzött értékeket a szolgáltatásain keresztül minden magyarhoz eljuttassa.  

Az előadás egyik kiemelt témája a digitalizálás és a digitális tartalomszolgáltatás volt. Mészáros Tamás szerint az OSZK az elmúlt években ezen a területen jelentős eredményeket ért el, és a digitális szolgáltatások fejlesztésével a könyvtár a teljes magyarság részére igyekezett kiterjeszteni a hozzáférést. A 2023-ban elindított helytörténeti digitalizálási programban az OSZK a helyi közösségeket arra kérte, jelöljék meg, milyen dokumentumokat és tartalmakat szeretnének digitalizálva, online formában elérni. A kezdeményezés keretében Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, valamint az anyaország valamennyi megyéjében igyekeztek kapcsolatot kialakítani a helyi közösségekkel. „A teljes magyarság céljait kell hogy szolgálja, az OSZK saját állományának digitalizálási szempontjai mellett” – fogalmazott az előadó a digitalizálási program kapcsán. 

 

Mészáros Tamás előadásában kiemelt helyet kapott a tavasszal elindított Széchényi Ferenc Könyvprogram. A projekt keretében a nemzeti könyvtár a Libri által adományozott 80 ezer kötetnyi könyvanyagot osztotta ki a Kárpát-medence könyvtárai számára. A könyvtárak egy webshopszerű felületen válogathattak a kötetekből, és a program valamennyi könyvtártípus számára lehetőséget biztosított a választásra. A határon túli intézményekhez való eljuttatásban a regionális könyvtárak is jelentős segítséget nyújtottak. 

A harmadik kiemelt fejlesztésként a Széchenyi Híd nevű szolgáltatást mutatta be. A felület arra szolgál, hogy a nemzeti könyvtár különböző tartalomszolgáltatásait egy közös keresőben tegye elérhetővé. A digitális tartalomszolgáltatások nagymértékű bővülése ugyanis olyan megoldást tett szükségessé, amelyen keresztül a felhasználók egy helyen kereshetnek a teljes digitalizált állományban. 

Az előadás ugyanakkor nemcsak az elmúlt évek eredményeiről, hanem a könyvtár előtt álló változásokról is szólt. Az előadó hangsúlyozta, hogy az intézmény új szolgáltatási stratégia kidolgozására készül, amelynek kialakításában a szakmai közösségek visszajelzéseire is számítanak. Kiemelte, hogy az új stratégia szempontjából fontos megismerni, melyek az egyes közösségek prioritásai és legfontosabb igényei. 

A jövő könyvtáráról szólva az előadó a digitális fejlesztések mellett a könyvtárak fizikai és közösségi szerepének erősítését is fontosnak nevezte. Felvetette a nyitott, befogadó tér fontosságát, ahová az emberek nemcsak olvasni vagy kutatni érkezhetnek, hanem amit közösségi térként is használhatnak. Az előadás végén a kommunikáció és az együttműködések szerepét emelte ki a jövő könyvtárának kialakításában.  

A konferencia második napján, augusztus 28-án 10 órától a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban kerekasztal-beszélgetéseken vitatták meg az előző napon bemutatott témákat. A rendezvény 13 órakor plenáris üléssel zárult a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István-termében.