Könyvtárosok dolgozószobája 26.

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2026. május 5-én, kedden 15 órakor tartotta meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat huszonhatodik rendezvényét, amely „Közgyűjteményi szakkönyvtárak a 21. században 2. rész” címet viselte. 

A kerekasztal-beszélgetés nyitányaként vendégeink rövid bemutatkozás keretében ismertették intézményeiket. Hallhattunk a Néprajzi Múzeum Könyvtárának költözésekkel tarkított történetéről, az idén 130 éves Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár sokrétű gyűjtőköréről, valamint a filmarchívum szakkönyvtára létrejöttének történetéről. 

Ezt követően arra kerestük a választ, hogy ezek a sokszor a háttérben működő intézmények milyen sajátos értékekkel bírnak, és miként jelennek meg a köztudatban. A résztvevők egyöntetűen kiemelték, hogy elsődleges feladatuk a szakterületeken dolgozó kutatók támogatása. Emellett azonban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a nyitásra is, mind a társadalom, mind a társintézmények irányába. Különböző könyvtári programok révén igyekeznek megszólítani és bevonni a szélesebb közönséget. A digitalizáció és a folyamatos technológiai fejlődés hatására a felhasználói igények is átalakulnak, amely alól a szakkönyvtárak sem kivételek. Ezekben az intézményekben is egyre nagyobb az igény a digitális dokumentumszolgáltatás iránt, ami a könyvtárak részéről gyors és magas színvonalú digitalizálási folyamatokat tesz szükségessé. 

A beszélgetés következő részében az intézményközi együttműködések és a szakkönyvtárak jövője került fókuszba. A Filmarchívum kiemelte, hogy az International Federation of Film Archives szervezeten keresztül nemzetközi szinten is sikerült kapcsolatokat kiépíteniük hasonló intézményekkel. A mezőgazdasági könyvtár a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, valamint saját szervezete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség által szervezett programokban való aktív részvételt hangsúlyozta. A Néprajzi Múzeum Könyvtára az intézményközi és kiadványcsere-kapcsolatok jelentőségét emelte ki, amelyeknek köszönhetően gazdag idegennyelvű állománnyal is rendelkeznek. Az egyetemekkel való szoros kapcsolattartást és a jó együttműködést is fontosnak tartják. A jövőre tekintve mindhárom intézmény hangsúlyozta a mesterséges intelligencia növekvő szerepét, különös tekintettel annak szabályozására, és a könyvtári munkafolyamatokba való integrálására.