Közösségi terekből kulturális találkozóhelyek – könyvtári jó gyakorlatok a Nyugat-Dunántúlon
A Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyében tett szakmai látogatások során három település intézményei mutatták meg, miként vált a könyvtár egyszerre kulturális, közösségi és tudásmegosztó térré. A Könyvtári Kihívás 2.0 pályázat második fordulójának részeként 2026. május 21-én Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyébe látogatott Szüts Etele, a Könyvtári Intézet igazgatója és Bajnok Tamara, a Könyvtári Intézet Minőségfejlesztési Osztályának vezetője.
A nemzeti könyvtár képviselői mindhárom helyszínen ajándékkönyvcsomagot adtak át az intézményeknek. A válogatásban szerepelt többek között a Petőfi-versek kritikai összkiadásának zárókötete, amely az 1848–1849-es időszakot dolgozza fel, az első magyarországi nyomtatványként számontartott A magyarok krónikája zsebkönyvkiadása, valamint az Erdélyi Szalon Kiadó Wass Albert-művekből összeállított válogatása.
Győr-Moson-Sopron vármegyéből tizennyolc, Komárom-Esztergom vármegyéből pedig tizenegy könyvtár jelentkezett a pályázatra. Az előbbi megyében tavaly induló intézmények közül hat település vett részt a Könyvtári Kihívás 2.0 programban, míg utóbbi vármegyében a korábbi résztvevők közül Esztergom, Komárom, Tata és Tatabánya kapcsolódott be újra.
A delegáció elsőként a csornai Martincsevics Károly Városi Könyvtárba látogatott el, amely a tavalyi kihívásban még nem vett részt, idén pedig az alapkategóriában csatlakozott a pályázathoz.
Az intézmény az utóbbi időben számos új és hagyományos programmal erősíti közösségi szerepét. Jelentős érdeklődés övezi az Olvassunk együtt! irodalmi felolvasóest-sorozatot, a mesedélelőttöket, a tavaszi mesevetélkedőt, valamint a gyermek- és felnőtt író-olvasó találkozókat, kézműves-foglalkozásokat és kiállításokat.
A könyvtár új ékességeként helyet kapott az épületben a híres csornai népdalt megörökítő kerámia, amely korábban a helyi Korona étterem ikonikus eleme volt. A könyvtár tervei szerint a kiállított tárgy mellett olvasósarkot alakítanak ki, ahol a látogatók tea vagy kávé mellett mélyülhetnek el olvasmányaikban. Az intézmény 2026 januárjában fogadta Marék Veronika vándorkiállítását, amely számos csornai és környékbeli gyermekcsoportot vonzott a könyvtárba.
Ez az év egy másik fontos jubileumot is jelentett: harminc esztendeje költözött a könyvtár jelenlegi helyére, az egykori főszolgabíróság épületébe. Az évfordulóhoz kapcsolódva minden korosztály részére programsorozatot terveztek, miközben új kezdeményezésként elindult a könyvtár horgolóklubja és társasjátékklubja is.
Szabó-Szilágyi Gabriella, Csorna város önkormányzati képviselője szerint az immár harminc éve könyvtárként működő impozáns épület fontos találkozási ponttá vált a csornaiak és a környékbeliek életében, ahol helyi értékek és tehetségek is bemutatkozhatnak.
Szalayné Galambosi Tímea igazgató elmondta, hogy a könyvtár 1996 márciusában költözött a csornai főszolgálóbíró épületébe. A földszinten kapott helyet a felnőttkönyvtár és a tinikuckó, az emeleten a gyermekkönyvtár, a baba-mama sarok és a médiatár működik, míg a tetőtér, ahol kiállító- és előadóteret alakítottak ki, kulturális rendezvényeknek ad otthont. Az intézmény mintegy ötvenezer kötetes állománnyal rendelkezik, amelyet tematikusan rendeztek: külön polcra kerültek többek között a romantikus művek, a fantasyirodalom és a kötelező olvasmányok, a gyermekkönyveket pedig életkor szerint csoportosították. A legkisebbeknek külön lapozgatókat helyeztek el, a baba-mama klub pedig az olvasás megszerettetését szolgálja már kisgyermekkortól kezdve.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy a tinikuckót kifejezetten a kamasz korosztály részére alakították ki, amelynek tagjai már kinőttek a gyermekirodalomból, de még nem a felnőttkönyveket keresik. Beszélt arról is, hogy a pályázathoz a munkatársak közös ötleteléssel csatlakoztak, és a korábbi rendezvények mellett új programokkal is igyekeznek megszólítani a helyi közösséget. Az oktatási-nevelési intézményekkel fennálló kapcsolatokat tovább erősítették, a Marék Veronika-kiállításhoz kapcsolódó könyvtárhasználati foglalkozások pedig visszatérő csoportokat eredményeztek. Az Olvassunk együtt! program 2011 óta működik havi rendszerességgel, tematikus felolvasóestekkel kapcsolódva a magyar kultúra napjához, a költészet napjához vagy a Wass Albert-estekhez. Emellett növénycsereberéket, kézműves-foglalkozásokat és strandkönyvtári kitelepülést is szerveznek.
A könyvtár használóinak száma jelentősen emelkedett. Az online előjegyzések és a huszonnégy órás digitális felület használata egyre népszerűbb, miközben a közösségi médiában rendszeresen bemutatott új könyvek a személyes látogatásokat is ösztönözték. Az igazgató szerint az iskolai és óvodai csoportoknak szervezett foglalkozások a családokat is bevonzották az intézménybe, így sok gyermek a szüleivel tért vissza a könyvtárba hétvégi programokra és tematikus foglalkozásokra.
A delegáció második állomása a szilsárkányi Könyvtári, Információs és Közösségi Hely volt, amely szintén első alkalommal kapcsolódott be a Könyvtári Kihívás programba. Az intézmény olvasásnépszerűsítő kampánya A könyv jóbarát címet kapta.
A könyvtár rendszeresen közöl program- és könyvajánlókat közösségi oldalán, mesekuckót alakított ki, valamint létrehozta olvasóklubját, amely kapcsolatot épített ki a bősárkányi olvasóklubbal. A programok között mese- és versélményhez kapcsolódó rajzverseny, hulladékból készített barkácsfoglalkozás, téli madáretetés, valamint zenés és ismeretterjesztő előadások szerepelnek. A könyvtár előszobájában csereberepolcot helyeztek el, ahol az olvasók elcserélhetik már kiolvasott könyveiket.
Kéri Károly polgármester hangsúlyozta, hogy a településen kevés intézmény működik, ezért különösen fontos olyan közösségi helyet teremteni, ahol az emberek találkozhatnak, kapcsolatokat építhetnek és kulturális élményekhez juthatnak. Elmondta, hogy a könyvtárban jelenleg a helyi kézművesszakkör gyöngyfűzéses kiállítása látható, ami szintén azt mutatja, hogy a könyvtár közösségi térként is fontos szerepet tölt be. A fejlesztések részeként olvasószobát, új könyvtári részt és játszósarkot is kialakítanak azzal a céllal, hogy a családok számára is vonzóbb legyen az intézmény.
Bognár Lászlóné könyvtáros elmondta, hogy a hatezer kötetes állománnyal rendelkező könyvtár minden korosztály igényeit igyekszik kiszolgálni az óvodásoktól a nyugdíjasokig. A közelmúltban tisztasági festésen és felújításon esett át az intézmény, amihez az önkormányzat és a megyei könyvtár is támogatást nyújtott. A programoknak köszönhetően nőtt a látogatók száma és a kölcsönzések mennyisége is. A könyvtárban rendszeresen tartanak diafilmvetítéseket, papírszínházas mese- és évszakhoz kapcsolódó kézművesfoglalkozásokat. A fenntarthatóság jegyében madáretetőt helyeztek el az udvaron, a gyerekek verset tanulnak a madarakról, rajzolnak és színeznek, ami különösen nagy élményt jelent számukra. Az újonnan megalakuló olvasóklub szintén jelentős érdeklődést váltott ki.
A delegáció a Komárom-Esztergom vármegyei Tata városában, a Magyary Zoltán Tudásközpont és Könyvtárban zárta látogatását. A könyvtár már az előző kihívásban is részt vett, akkor a legkreatívabb olvasásnépszerűsítő kampány kategóriában is indult, idén pedig alapkategóriában pályázott.
Olvasásnépszerűsítő kampánya a #Ki(t)hív a Könyvtár címet viseli. Az intézmény korosztályokra szabott, sokszínű programkínálattal igyekszik ösztönözni az olvasás és a közösségi tanulás élményét. Rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, tematikus foglalkozásokat és ismeretterjesztő előadásokat. A kisebbeket bábelőadásokkal, a felnőtteket útinapló-bemutatókkal és kulturális témájú beszélgetésekkel várják. A közösségépítés részeként működik a Társas Teki-klub, emellett társasjátéktábort, játékmesteri képzést, társasjátékversenyeket és DnD-szerepjátékklubot is indítottak. A programok az értő olvasás és a kommunikációs készségek fejlesztését is szolgálják. A könyvtár közösségi tereit verssarok és varrókör gazdagítja.
Michl József, Tata polgármestere beszédében Tata történelmi és kulturális örökségét idézte fel. Kiemelte, hogy a város kulturális fejlődésében meghatározó szerepet játszott az Esterházy család és a két világháború közötti időszak egyik jelentős tudósa, Magyary Zoltán is, akinek nevét ma a tudásközpont viseli.
Berczelly Attila, a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. vezérigazgatója szerint Tata kulturális hagyományai régóta meghatározzák a város életét. Elmondta, hogy a könyvtár korábban önálló intézményként működött, majd az egykori tiszti klub épületének városi tulajdonba kerülése után született meg az a döntés, hogy egy uniós pályázat és helyi források segítségével új, multifunkcionális kulturális központ jöjjön létre. A cél egy olyan „kultúrpláza” kialakítása volt, amely nemcsak klasszikus könyvtári szolgáltatásokat nyújt, hanem közösségi találkozóhelyként, kutatási és munkatérként is működik, valamint kulturális és városi programoknak ad otthont.
Sinkó Ildikó szakmai vezető arról beszélt, hogy a könyvtár 2025-ös csatlakozása a kihíváshoz erős csapatépítő hatással bírt az új könyvtári közösségben. Az idén a látogatószám növelését tűzték ki célul. Ennek érdekében több új kezdeményezést indítottak, köztük egy pecsétgyűjtő programot, amely jutalmazza a rendszeres olvasókat. Bevezették az e-book-kölcsönzést is: a könyvtári tagok a megfelelő alkalmazással hozzáférhetnek a József Attila Megyei Könyvtár elektronikus állományához. A könyvtárban rendszeresek a kézműves-foglalkozások, az író-olvasó találkozók, valamint a mese- és versmondó versenyek, amelyek megszólítják Tata és környéke óvodásait és általános iskolásait is. A programok eredményeként a könyvtár látogatottsága összességében 44 százalékkal növekedett.
Kapcsolódó tartalmaink:
Könyvtári Kihívás: Pest vármegyei körúton jártunk
A Könyvtári Kihívás delegációja Nógrád vármegyében
A Könyvtári Kihívás Bács-Kiskun vármegyében
A Könyvtári Kihívás Komárom-Esztergom és Fejér vármegye könyvtáraiban
KÖZÉRDEKŰ ADATOK | ADATVÉDELMI ÉS JOGI NYILATKOZAT | © OSZK 2015–2026
| GYORSMENÜ |
|