Magyar és cseh történelmi források nyomában – Kovács Eszter prágai kutatóútja

Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának munkatársa két jelentős kutatási projekt előkészítésén dolgozott cseh gyűjteményekben. 

2025. július 7. és 11. között Kovács Eszter, a nemzeti könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának munkatársa prágai kutatóúton vett részt, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az MNMKK OSZK támogatott. A szakmai út célja két nagyobb kutatási projekt előkészítése volt, amely a XVII–XVIII. századi magyarországi történeti forrásfeltárás és bibliográfiai munka szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. 

A kutatóút fókuszában a XVII. század utolsó évtizedeinek magyarországi hadi eseményeit feldolgozó, egykorú cseh nyelvű nyomtatott irodalom feltérképezése állt, különös tekintettel azokra a dokumentumokra, amelyek Magyarországon nem érhetők el. 

E források a Prágai Nemzeti Múzeum Könyvtárában (Knihovna Národního muzea, Praha) találhatók, ahol Richard Šípek, a régi nyomtatványok és kéziratok tárának vezetője a Kovács Eszter által előzetesen megküldött kutatási lista alapján állította össze a teljes anyagot.  

A prágai gyűjteményről másolatok is készültek, amelyek révén a kutató betekintést nyert a korszak cseh olvasóközönségét is élénken érdeklő hadi események kortárs feldolgozásába. Az 1683 és 1699 közötti történések – köztük Bécs 1683-as ostroma és az azt követő felszabadító háborúk – a cseh társadalmat is érintették, hiszen cseh katonák is részt vettek a harcokban, és a hadi kiadások is közös terhet jelentettek. A korszak cseh nyelvű nyomtatványai között megtalálhatók a kalendáriumokba foglalt rövidebb híradások éppúgy, mint a részletes, önállóan megjelent haditudósítások, amelyek gyakran latin vagy német források alapján készültek. Ezek a szövegek pontos dátumokkal, helyszínekkel és nevekkel dokumentálják a hadműveleteket, tárgyilagos stílusuk révén pedig fontos történeti forrásként értékelhetők. 

A kutatás másik jelentős részét a históriás énekek tették ki. Ezen műfaj képviselői az eseményeket a korabeli vallásos világképen keresztül ábrázolják: gyakran jelennek meg bennük csodás fordulatok, égi közbeavatkozások, és a győzelmeket nemritkán az erkölcsi megtisztulással, a bűnbánattal és az imádsággal kapcsolják össze. A kor nagy hadvezérei – mint például III. Sobieski János lengyel király vagy Lotaringiai Károly – nem csupán katonai teljesítményükért, de erkölcsi nagyságukért is dicséretet kaptak e művekben. A XVII. század végének számos sikeres csatája vidám hangvételű hálaének formájában jelent meg a cseh nyomtatott kultúrában. 

Kovács Eszter kutatásai során a Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtárának (Národní knihovna České republiky) gyűjteményeit is felkereste, ahol a magyarországi könyvtárakban nem hozzáférhető, de a téma szempontjából elengedhetetlen cseh nyelvű szakirodalmat gyűjtötte össze. A prágai kutatóút során feltárt források kritikai kiadása – magyar fordításokkal és részletes tanulmány kíséretében – várhatóan 2027-ben lát majd napvilágot. 

A kutatás másik célkitűzése a XVIII. századi magyarországi retrospektív bibliográfia számára végzett adatgyűjtés volt. E munka során kollégánk a prágai gyűjteményekben található, bibliográfiailag releváns tételeket ellenőrizte, szükség esetén pedig új leírásokat is készített. 

A kutatóút nemcsak a két projekt előkészítését segítette elő, hanem a magyar–cseh történeti kapcsolatok kutatását is tovább erősítette, hozzájárulva a korabeli közép-európai nyomtatott örökség jobb megismeréséhez és feldolgozásához.