A mesterség és a művészet galaxisában – Megnyílt a Gottermayer-galaxis kiállítás a Ráth-villában

 

2025. július 18-án ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét a Gottermayer-galaxis – Jókai könyvkötője című időszaki kiállítás az MNMKK Iparművészeti Múzeum szervezésében a Városligeti fasori Ráth György-villában.  

A rendezvény a Jókai Mór (1825–1904) születésének 200. évfordulóját ünneplő eseménysorozat kapcsán ezúttal nem a nagy író, hanem a hozzá szorosan kötődő háttérművész, Gottermayer Nándor könyvkötőmesteri életművét emeli reflektorfénybe. 

 

A megnyitó a villa kertjében felállított sátorban kezdődött, ahol a telt házas közönség a könyvkötés teljes folyamatát bemutató filmet tekinthetett meg. A fűzés, az oromszegés, a borítás, a gerinc gömbölyítése és a kézi aranyozás műveletei szinte tapintható közelségbe hozták a könyvkötőmesterséget. 

Az esemény házigazdája, Juhász Anna irodalmár köszöntőjében hangsúlyozta: a kiállítás a könyvtárgy mögött álló mesterekre irányítja a figyelmet – azokra, akik testet adtak az irodalomnak, és megmutatták, hogy a könyv maga is műalkotás. 

Szikszai Zsuzsanna, a makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatója beszédében külön köszönetet mondott Cselovszki Zoltánnak, az MNMKK Iparművészeti Múzeum főigazgatójának; mint fogalmazott, a felkérést a vidéki muzeológusok és a múzeumi szakma egységének elismeréseként értékeli. 

 

Rózsa Dávid, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézet technikai újításaival, esztétikai kifinomultságával és üzleti tudatosságával stílust teremtett. „Presztízs volt Pesten Gottermayer kötötte könyveket vásárolni” – fogalmazott. Beszédének végén hozzátette: „Ez a kiállítás nem csupán tárgyakat, könyveket, kötéseket mutat be, hanem azt is, amit sokáig nem láthattunk: a háttérben dolgozó mestert, aki a nyomdai lapokból könyvet, a könyvből műtárgyat formált.” 

Cselovszki Zoltán főigazgató nyitóbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy ne adjuk fel a Gutenberg-galaxist, míg ugyanis a mobiltelefonból veszélyes hulladék lesz, a kiállításon is látható csodálatos könyvek örök életűek maradnak, hála a megőrzésnek. Az MNMKK Iparművészeti Múzeum odafigyel a zöldgondolatra, a fenntartható erdőgazdálkodás a könyvkiadás egyik pillére. „A könyv, különösen a szépen megformált könyv, nemhogy nem veszélyes, hanem fenntartható és értékálló” – emelte ki. 

 

A kiállítás kurátora, Darabos Edit főrestaurátor a tárlatvezetésen elmondta: a Gottermayer-galaxis nemcsak egy mestert mutat be, hanem azt a világot is, amelyben a könyvkötészet az iparművészet rangjára emelkedett. Az első terem középpontjában Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című, 21 kötetes vállalkozás áll, amelynek Jókai volt a szerkesztője, Gottermayer pedig a kötészeti kivitelezője. A sorozat díszítése és kivitele 42 művész 1600 illusztrációjával a hazai könyvkiadás mérföldkövévé vált. A kiállítás hangsúlyozza: a könyv már akkor sem pusztán információhordozó volt, hanem tárgyként műalkotás. 

A második terem különlegessége a Jaschik Álmos-féle ipariskolai műhely rekonstrukciója, ahol aranyozó bélyegzők, prések, fűzőállványok, betűszekrények segítségével elevenedik meg a kézi könyvkötészet világa. A látogatók bepillanthatnak az egykori Gottermayer-műhelyek kulisszatitkaiba, az üzemépítések és -bővítések történetébe, valamint megismerhetik az úgynevezett gottermayeristáknak, azaz a mester munkatársainak az életét – egy bensőséges, egymást tisztelő közösség mindennapjait. 

A kiállítás emellett ritka sorozatpéldányokat és bibliofil egyedi darabokat is bemutat, köztük A lélekidomár különleges kötését, a százkötetes nemzeti kiadás darabjait, valamint A Pallas nagy lexikona teljes kötészeti anyagát. A látogatóknak nemcsak az anyaghasználat – bőrmozaik, aranyozás –, hanem a felismerés öröme is élményt jelenthet: sokan találkozhatnak a régi családi könyvtárak jól ismert köteteivel, most már más szemmel látva őket. 

 

 

 

További képek