2018. február 8-án Boka László irodalomtörténész, tudományos igazgató, Rózsafalvi Zsuzsanna, irodalomtörténész, a Kézirattár munkatársa és Tóth Zsuzsanna szakrestaurátor Nagyszalontára utaztak a mintegy négyezer tételből álló nagyszalontai dokumentumegyüttes (könyv, kéziratállomány és egyéb dokumentumok) restaurálása érdekében.
A nagyszalontai dokumentumegyüttes megmentése és a Csonka torony új kiállításának elkészítése komplex feladat: a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szakemberei végzik el a muzeális munkát, az OSZK pedig restaurálja a mintegy négyezer tételből álló nagyszalontai dokumentumegyüttest. Ennek az anyagnak a nagy része könyv, az állomány legértékesebb részét azonban az a kéziratállomány jelenti, amit most, egy éves előkészítő és adminisztratív munka után hoztak Budapestre.
Tóth Zsuzsanna: „Legfontosabb feladatunk a túl savas tintamarás kezelése ott, ahol egyáltalán lehetséges, mert nagyon sokféle pecsét és egyéb anyag is szerepel az iratokon, ezeket nem érinthetjük, ugyanakkor sok szennyeződés is került a papírokra. A kezelést ki kell bírnia a papírnak anélkül, hogy az írás ’szétfusson rajta’ vagy bármiféle károsodás történjen. A dokumentumok ezen kívül gyűröttek, beszakadtak, ezeket kijavítjuk, újraöntjük ha kell, majd új, savmentes tároló dobozba és ún. palliumokba kerülnek.”
Rózsafalvi Zsuzsanna: „A Nagyszalontán tárolt, mintegy négyezer tételes anyagból hozzávetőleg ezer lapnyi nagyságrendű a kézirategyüttes, amit most Budapestre szállítottak. Ezek között két fontos kötetes dokumentum is van: a Szentivánéji álom fordításnak az egyik, Arany János keze által tisztázott változata, illetve a Murány ostroma kézirata. Az elszállított dokumentumok nagy része családi levelezés, de nagy számban vannak köztük a szalontai aljegyzőség idejéből való hivatali iratok is, továbbá az Arany Emlékegyesület történetének a hivatali iratai is részét képezik az anyagnak.”
Boka László: „A restaurálás után, aminek elkészülte 2018 júniusára várható, ünnepélyesen visszük vissza ezeket a dokumentumokat Nagyszalontára, az őrző intézménybe, és egy időszaki kiállítás mellett egy – az Arany János Emlékegyesülettel közös – bilingvis nyomtatott katalógusba szervezve is bemutatjuk őket. A legértékesebb dokumentumokról – köztük Budapesten az OSZK-ban vagy a Magyar Tudományos Akadémián őrzött, de nagyszalontai vonatkozással bíró Arany-kéziratokról –, addig is fakszimilék, ún. nemes másolatok készülnek, amelyek bekerülnek az állandó kiállításba is.
Állományvédelmi szempontból nagyon fontos, hogy az eredeti dokumentumok a kiállításban hosszú távon továbbra se szerepeljenek, mivel azoknak speciális hő-, fény-, és páraviszonyok kellenek. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumegyüttes mintegy 15 millió forintnyi teljes restaurálási költségét a magyar állam biztosítja.”