Rákóczi franciaországi emlékhelyeit idézte meg kollégánk előadása

A II. Rákóczi Ferenc fejedelem életét és kultuszát középpontba állító tudományos konferencián tartott előadást 2026. április 21-én, kedden könyvtárunk képviseletében Kis Domokos Dániel, a Színháztörténeti és Zeneműtár tudományos munkatársa. 

A Magyar Corvin-Lánc Testület szervezésében megvalósult rendezvényen a kutató Rákóczi-emlékhelyek Franciaországban címmel mutatta be a fejedelem franciaországi tartózkodásának helyszíneit, valamint a bujdosás időszakának meghatározó állomásait. Az eredeti metszetekkel, festményekkel, korabeli térképrészletekkel, továbbá a szerző által az egyes helyszíneken készített fényképekkel gazdagon illusztrált előadás átfogó képet adott II. Rákóczi Ferenc 1711 és 1735 közötti emigrációjáról. A korszak kutatójaként Kis Domokos Dániel számos olyan tartózkodási helyet azonosított, ahol a fejedelem hosszabb-rövidebb ideig lakott, megszállt vagy rendszeresen vendégeskedett Franciaországban.

Az előadás részletesen kitért Philippe de Courcillon, marquis de Dangeau, vagyis Dangeau márki több párizsi lakására és házára, valamint René de Froulay, Comte de Tessé, azaz Tessé marsall lakhelyére is. A közönség képet kaphatott arról, milyen lehetett a korabeli Párizs, amelyet a fejedelem emigrációja egyik szakaszában, 1711 és 1717 között hűséges bejáróinasával és krónikásával, Szathmári Király Ádámmal együtt ismert meg. 

Külön figyelmet kapott Marly, XIV. Lajos kedvelt kastélya, ahol a Napkirály előre kiválasztott udvaroncaival vadászott szarvasra és dámvadra. Az előadás felidézte, hogy Rákóczit kiváló vadászként a király rendszeresen magával vitte ezekre az alkalmakra. Szó esett a park rekonstrukciójáról és híres márványszobrairól is, amelyek közül több már a fejedelem ott-tartózkodása idején is látható volt. 

Az előadás zárásában a grosbois-i kamalduli kolostor története került előtérbe. A híres rendházba II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajos halála után, 1715 és 1717 között vonult vissza, és itt kezdte írni Egy bűnös ember vallomása című művét, vagyis a Confessio Peccatorist. A tudósokból és a történelem iránt érdeklődő közönségből álló hallgatóság így nemcsak a franciaországi emlékhelyekkel, hanem a fejedelem emigrációjának szellemi és személyes hátterével is megismerkedhetett. 

Az előadás alapjául szolgáló tanulmány a tervek szerint a közeljövőben jelenik meg egy reprezentatív emlékkötetben, a konferencia további előadásaival együtt.