A Ludovico Gritti és kora címmel szervezett konferencia a mohácsi kataklizma utáni másfél évtized egyik legvitatottabb szereplőjét állította középpontba.
2024. május 13-án az OSZK adott otthont az NKFIH OTKA-pályázatának támogatásával szervezett műhelykonferenciának, amely nemcsak Ludovico Gritti rövid kormányzóságának időszakát járta körül, hanem a Mohács utáni évek fontosabb személyeit, politikai eseményeit is bemutatta, kiemelten koncentrálva a pályázat témájául szolgáló forrás, Szerémi György emlékiratára is.
A műhelykonferencián részt vevők tizenhárom előadást hallgathattak meg. Öt hazai és egy külföldi intézmény előadói közt tudhattuk például a Tessedik Sámuel Múzeum, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vestigia Kutatócsoportja és az Újvidéki Egyetem (Szerbia) szakértőjét az OSZK tudományos munkatársai mellett (programfüzet).
Az eseményt Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: „2021-ben indult az az együttműködés, amelynek keretében a Kasza Péter vezette Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport közreműködésével részletesen vizsgálhatóvá válik a 15–17. század magyar és latin nyelvű történetírása, ezzel együtt pedig sor kerülhet a Magyarország történetét feldolgozó, túlnyomórészt humanista történeti művek szövegének részletes vizsgálatára, megjelentetésére és fordítására. A mohácsi csata 500. évfordulójára emlékezve nagyszabású kiállítással készül a nemzeti könyvtár, ebben nemcsak a tragikus események, hanem annak kulturális hatásai is nyomon követhető lesznek a látogatók számára.”
A megnyitót követően Kasza Péter, az OSZK–SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport (KPHK) vezetőjének köszöntője következett, majd a Kutatási és Különgyűjteményi Főosztály Régi Nyomtatványok Tárának két munkatársa képviselte a nemzeti könyvtárat. Szebelédi Zsolt kollégánktól A latin nyelv fonetikai vizsgálatának lehetőségei Szerémi György kézirata alapján című előadását hallgathatták meg a résztvevők, Csapó Fanni kollégánk az Akár békét hoz, akár háborút című előadásában pedig Augustino Museo – Gritti haláláról szóló – beszámolójáról beszélt az érdeklődőknek.
Az OSZK–SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, Kasza Péter Közelítések Szerémi György művének Gritti-fejezeteihez című előadása folytatta, majd Szovák Márton, a Régi Nyomtatványok Tára munkatársának Ludovico Gritti magyarországi tevékenysége Marin Sanudo naplójának tükrében című előadása zárta a nemzeti könyvtár előadóinak körét.
Az előadássorozat zárszavát Szebelédi Zsolt munkatársunk mondta a jelenlévőknek.
Andrea Gritti velencei dózse (1523–1538) törvénytelen gyermeke, Ludovico Gritti (1480?–1534) rövid ideig központi szerepet játszott a Magyar Királyság történetében. Az ékszerkereskedésből meggazdagodott szerencselovag Ibrahim pasa barátságának köszönhetően az Oszmán Birodalom befolyásos politikusává vált. A porta embereként került Szapolyai János magyar király környezetébe, majd egészen a kormányzói méltóságig emelkedett. Néhány éves magyarországi tevékenységével sok ellenséget is szerzett magának, amiért 1534-ben az ellene fellázadt országlakosok a Medgyes várába visszahúzódó velenceit ostrom alá vették, majd meggyilkolták.
Kapcsolódó tartalom: