Az ISBN alkalmazási köre

 

Magyarországi ISBN-t magyarországi kiadású összefüggő szöveges tartalommal rendelkező könyvek kapnak, függetlenül a nyomtatás vagy terjesztés helyétől, a kiadvány nyelvétől stb. ISBN-nel eredetileg csak nyomtatásban megjelent könyveket azonosítottak, használata azonban mára kibővült: ISBN-t kapnak térképek, monografikus CD-ROM-ok és elektronikus könyvek is. Térképek esetében a szám végén fel kell tüntetni a CM (cartographic material) megjelölést.

2009. nov. 9-étől ISBN-nel lehet ellátni az olyan, különálló lapokból/kártyákból álló csomagot, amelyben a lapok/kártyák túlnyomó részben szöveget tartalmaznak, a kiadvány oktatási/tanulási célt szolgál (és ez a címéből kiderül), és könyvkereskedelmi forgalomban terjesztik.

Nem lehet ISBN-nel azonosítani a következőket:

  • Időszaki kiadványok általában (napilapok, folyóiratok stb.), ezek ISSN-t kaphatnak;
  • 2006. szept. 15-től a folyamatosan frissített (nem előre meghatározott részből álló) cserelapos kiadványok is időszakinak számítanak, ezért az új indulásúak már nem ISBN-t, hanem ISSN-t kapnak!
  • hanglemezek, hangkazetták, nyomtatott kották (az utóbbiakat ISMN-nel, nemzetközi szabványos kottaazonosítóval kell ellátni);
  • összefüggő szöveges tartalom nélküli kifestők;
  • különlenyomatok (kivéve, ha sorozat tagjai);
  • naptárak;
  • reklámcélokat szolgáló kiadványok;
  • ügyviteli nyomtatványok, tájékoztatók;
  • a fentiekben fel nem sorolt aprónyomtatványok.

Többkötetes könyvek valamennyi kötete kap egy közös számot, ún. össz-ISBN-t, ugyanakkor minden egyes kötet önálló ISBN-t is kap. A köteteken fel kell tüntetni az össz-ISBN-t (utána egy ö betűvel) és a kötetet azonosító ISBN-t is. Új (bővített, javított stb.) kiadások esetében új számot kell használni. Utánnyomások esetében viszont az eredeti ISBN-t kell megtartani, akkor is, ha a nyomtatás éve eltér. Külön számot kell használni egy adott mű nyomtatott és elektronikus kiadására. Kötésváltozatokra és nyelvi változatokra szintén új számot kell adni.