Irodalmi Magazin 2016/2. A Gulág árnyékában, száműzetéseink

Az Irodalmi Magazin új, 140 oldalas száma a magyar vonatkozásaiban is vizsgálható Gulag, illetve a 20. századi magyar száműzetések hosszú évtizedeken át elhallgatott vagy csak töredékesen elmesélt történeteit idézi fel. Középpontjában az egyéni és közösségi szinten egyaránt értelmezhető emberi szenvedés problémaköre áll. A lapszám legtöbb írása a trianoni békeegyezmény által szétszabdalt, majd a második világháború végétől szovjet hódoltsági sorba jutó magyarság jelentős hányadának bűn nélküli bűnhődését mutatja be. Hadifoglyok, szovjet haditörvényszék által – háborús bűnösként vagy „rendszerellenes” elemként – ártatlanul elítéltek, jóvátételi kényszermunkára hurcoltak, kitelepítettek sorsa elevenedik meg a Magazin lapjain.

A folyóirat ezúttal számos, kifejezetten történelmi vonatkozású közleménynek is helyet ad hasábjain: jórészt a dokumentarista (láger)irodalom kategóriájába sorolt, vagyis valóságreferenciával rendelkező művekkel foglalkozik, amelyek nem érthetőek meg történeti hátterük ismerete nélkül. Ugyanakkor szerzőink többsége – a lap profiljának megfelelően – ezeket a szépirodalmi igényű, a traumatikus történeti eseményeket kifinomult poétikai–retorikai eszközökkel feldolgozó szövegeket dominánsan esztétikai szempontok alapján elemzi. Hírt adva így egy olyan emlékezetközösségről, amelyet többek között Lengyel József, Faludy György, Örkény István, Hernádi Gyula, Páskándi Géza vagy Nagy Zoltán Mihály (világirodalmi vonatkozásban pedig Alekszandr Szolzsenyicin és Varlam Salamov) neve fémjelez.

E magas színvonalú közösség léte a lehető legegyértelműbb bizonyíték arra, hogy az intellektus, a műveltség, a kultúra és a nyelv még egy vészterhességében nehezen felülmúlható évszázadban is felül tudott kerekedni a népirtástól sem visszarettenő, irracionális hatalmi önkényen.