Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940

A Magyarországon használt kiadói és nyomdászjelvények teljességre törekvő közreadását 2009-ben kezdtük el a 15–18. évszázad anyagával, majd 2012-ben folytattam a 19. századdal és 2019-ben a 20. század első két évtizedével. Az egyes kötetek szűkülő időhatárai jól mutatták az egyre nagyobb léptékben növekvő jelvényanyagot; ennek szemléltetésére ismét bemutatom az előző kötet immár kiegészített grafikonját. Jól látható, hogy a kezdeti századok folyamatosan alacsony értékei után a 19. század hozta el a „jelvényrobbanást", majd a 20. század első két évtizede újabb nagymértékű növekedést mutatott.
Ehhez képest az 1921 és 1940 közötti húsz év szinte ugyanazokat a számokat produkálja, mint az előző két évtized. Ez látszólag stagnálásra utalna, ám mivel 1920 után egy jóval kisebb földrajzi terület anyagáról van szó, megállapíthatjuk, hogy a növekedés üteme továbbra sem lassult le.

Jelen kötet 1921-es kezdő dátuma ugyanis azt jelenti, hogy a Trianon után elveszített magyar területek kiadói és nyomdái immár nem vehetők fel a gyűjteménybe, hiszen a sorozat kiinduló célkitűzése volt (és maradt), hogy a mindenkori Magyarország határain belül használt jelvényeket regisztrálja és publikálja. Ezt a magyar vonatkozású forrásanyagot természetesen ugyanúgy regisztráltam a gyűjtés során, de valamilyen más formában fogom közreadni a későbbiekben.

A kötet – az előzőhöz hasonlóan – két tömbben, kiadókra és nyomdákra tagolva tartalmazza a jelvényeket. Természetesen a kettő között néha átfedések vannak, hiszen a kor cégei olykor több üzletágban is érdekeltek voltak, de az ábrázolások ikonográfiai tartalma specifikus jegyeket mutat a két csoportnál, amelyek így sokkal felismerhetőbbek, mint egy mechanikus, betűrendes sorrend esetében lennének. A feldolgozott anyag 254 kiadói és 246 nyomdajegyből áll, tehát a két típus hozzávetőleg fele-fele arányt ad.

Az egyes jelvényeket sokszor több méretben is használták a cégek, hiszen a kor galvanoplasztikai és cinkográfiai eljárásai lehetővé tették, hogy az eredeti rajzról bármilyen nagyságú klisét elkészítsenek. Ezért a szócikkekben – az előző kötethez hasonlóan – a különböző méretű lenyomatok összes magassági és szélességi adata szerepel, de csak a legnagyobb változatot reprodukáljuk mérethűen.