Pálos kalauz

Új címmel, átdolgozott, javított kiadásban jelentetjük meg a 2014-2015-ben az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Pálos Rend közös rendezésében megvalósított Pálosaink, a fehér barátok című művelődéstörténeti, kultúrtörténeti kiállítás kalauzát. A kiadvány új, de a célja ugyanaz: a magyar történelemmel és kultúrával szorosan összefonódó, mára némileg elfeledett pálosok történetének felelevenítése.

A kötet az elmúlt évtizedek irodalom- és egyháztörténeti, történelmi és régészeti kutatásainak eredményeiből is válogat, így teremtve kronológiai és interdiszciplináris közeget a pálos rend megismerésének. A képekkel, digitális másolatokkal gazdagon előállított kiadvány számos ritkán publikált dokumentumot és műtárgyat is bemutat a teljesség igénye nélkül. A kézikönyvként és tájékozódást segítő népszerű kiadványként is használható munka megőrizte a korábbi kötet szerkezetét, arculati elemeit, de új részekkel, képekkel, kiegészítésekkel is gazdagodott a második kiadás. Az első kiadás óta, 2017-ben a pálos rendet hungarikummá nyilvánították, elismerve a pálosok mint egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend történelmi, kulturális, szellemi és lelki életben betöltött jelentős szerepét.

A pálos rend a remete hagyományokra építkező, Esztergomi Boldog Özséb által a XII. század derekán megszervezett közösség. A magyar történelmi korszakokkal, eseményekkel párhuzamban virágzó-hanyatló rendet és iskoláit II. József 1786-os – pálosokat is érintő– rendelete oszlatta fel, amely százötven évre véget vetett magyarországi történetüknek. Végül csak 1934-ben jöhettek haza a fehér barátnak nevezett szerzetesek. A kommunista hatalom 1950-ben ismét betiltotta a Magyar Pálos Rend működését, ám a titokban tovább élő szerzetesi hagyomány tette lehetővé, hogy 1989-ben négy helyen indulhasson újra Remete Szent Pál régi szerzetesrendje Magyarországon.

A kiadványt a kiállítás kurátorai, Sudár Annamária és Sarbak Gábor szerkesztették.