Ráday Pál (1677–1733) könyvtára

Ráday Pál (1677–1733) könyvtára

Ráday Pál (1677–1733) könyvtára
Írta: Borvölgyi Györgyi
A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai VII.
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2004., 300 old.
ISBN 963 200 474 4

1 500,- Ft
Kapható

A Ráday Könyvtár muzeális anyaga Ráday I. Pál (1677–1733), és főként fia, Ráday I. Gedeon (1713–1792) által gyűjtött könyvekből áll, de találhatók a régi könyvgyűjteményben szép számmal olyan kötetek is, amelyek bizonyíthatóan később kerültek az állományba. A Ráday-utódok közül még III. Pál (1768–1827), a magyar színjátszás támogatója gyarapította jelentősen a család könyvállományát, elsősorban korabeli színházi irodalommal. A Budapesti Theologiai Akadémia számára 1861-ben megvásárolt családi könyvtár történetét először Pruzsinszky Pál teológiai tanár írta meg. Munkájában méltatta a két könyvgyűjtő Rádaynak magyar művelődéstörténetben betöltött szerepét. A könyvanyaggal kapcsolatban megemlítette, hogy nem azonosítható, melyik könyv volt Pál tulajdona, és melyik Gedeon saját beszerzése, ugyanis sem Ráday Pál sem Gedeon nem tett semmiféle jegyet könyveire, ennek következtében a könyvtár alapját képező legrégibb szerzeményekről, azok számáról nehéz fogalmat alkotni. Ám ezt a vélekedést többször is megcáfolták a könyvtár történetével foglalkozó kutatók, hiszen a gyűjtemény anyagában találhatók olyan könyvek, amelyekben az ,,Ex libris Pauli Ráday” autográf bejegyzés olvasható, ezek bizonyíthatóan Ráday I. Pál könyvtárának darabjai voltak, míg fia, I. Gedeon szintén jelölte tulajdonosi mivoltát nevének kezdőbetűivel a kötetek többségében. A „G. R.” monogram a könyvekben általában az előtábla tükrén szerepel, míg Ráday Pál tulajdonosi bejegyzése többnyire a címoldalon.

Gorzó Gellért RádayPálról megjelentetetett kötetében az alapító könyvei egy részéről készített latin nyelven írt katalógusával, a Catalogus Librorum Radaianorummal (CLR) együtt közölt még tíz művet, amelyeket possessorbejegyzés alapján azonosított.

A szerző az említett forrás alapján kezdte el Ráday Pál egykori könyvtárának rekonstrukcióját, és a katalógus első és második részét a 119 tételből álló jegyzékbe foglalt művek és a Gorzó Gellért által azonosított munkák alkotják. A CLR nem datált katalógus, Makkai László szerint 1708 után, de még 1711 előtt keletkezett. A kutatók ezt a jegyzéket a nógrádi nemes európai színtű politikai műveltségének dokumentumának tartják: a könyvjegyzékben olvasható államelméleti munkák, országtörténetek, az államgazdasággal, udvari élettel foglakozó művek ismerete emelte a nemzeti történelemben és hagyományban, a hazai törvénykezésben jártas köznemesi származású fiatalembert a hasonló felkészültséggel rendelkező ifjú fejedelem, II. Rákóczi Ferenc belső munkatársává, diplomatájává.

A kötet összeállítója lépésről lépésre, források, kötetek kézbevételével, tanulmányok, leírások összevetésével halad előre témájában, melynek eredménye egy sokféle szempontot mérlegelő bibliográfia, mely teljeskörűen tárja fel Ráday Pál könyvtárát. A szakirodalmi bibliográfiával, személy- és helynevek, valamint nyomdászok, kiadók nyomdahelyek mutatójával bővített szakmunka valódi segítséget nyújt a téma és a korszak kutatói, érdeklődő olvasói számára.