Uralkodók és corvinák

A 2002-ben, a könyvtár alapításának 200. évfordulóján rendezett nemzetközi corvina kiállítás képanyagát és az ehhez írt, az olasz-magyar humanizmus kapcsolatairól, uralkodók könyvtárairól és gyűjteményeiről szóló tanulmányokat veheti kézbe az olvasó. A kiállítás nemcsak új tudományos szempontokat érvényesített, hanem Mátyás könyvtárának ismert darabjai mellett új, frissen felfedezett corvinákat is bemutathatott az érdeklődőknek. A firenzei Biblioteca Medicea Laurenzianából származó lelet 150-200 kódexet tartalmaz, amelyek Mátyás megrendelésére készültek, de a király halála miatt már nem jutottak el Budára, s végül bekerültek a Mediciek gyűjteményébe, ahol több mint 500 évig lappangtak.

Ebből a felfedezésből a kiállításnak 19 kódex bemutatására nyílt lehetősége, de ezek mellett Bécsből és Wolfenbüttelből kölcsönzött corvinák is kiegészítették a saját gyűjteményünkből válogatott anyagot. Az uralkodók – Mátyás, Mediciek, Habsburgok és a wolfenbütteli hercegek – könyvtárainak bemutatása alkalom volt arra is, hogy hatalom és kultúra korabeli viszonyai is új megvilágításba kerülhessenek. Ennek kapcsán a kiállítás teret adott a magánkönyvtár és könyvgyűjtés különleges megjelenési formájának, a studiolónak, az intim dolgozószobának, amelyek a könyvtárakhoz hasonlóan legitimációs eszközként szolgálták uraik vagy úrnőik hatalmát Itáliában és Budán is. A tárlat harmadik pillére az all’ antica festészeti stílus volt, amely a corvinák antikizáló festészeti stílusára jellemző, és szintén nem függetleníthető a főúri hatalom reprezentációjától.

A kötet tanulmányai elsősorban ezeket a témákat járják körül, de felvetnek olyan szempontokat is, amelyek jellegüknél fogva nem jeleníthetők meg kiállításon, mégis szorosan kapcsolódnak a corvinákhoz. Ilyen a Budán tartott tudós symposionok témája vagy a Bécsbe, Wolfenbüttelbe került corvinák sorsa.