Vásári cédulától az agrárszakkönyvekig

Moson vármegye első nyomdáját 1836-ban alapította id. Czéh Sándor. Irányítása alatt 1880-ig működött, majd fia, Czéh Lajos folytatta apja vállalkozását 1909-ig, amikor a nyomdát eladták, és az beleolvadt a Moson Vármegye Nyomdába. Egy családi vállalkozás történetét követheti végig az olvasó e részletes szakmunka keretében, amelynek ívét ekképpen lehet elképzelni: id. Czéh Sándor vásári cédulák, imafüzetecskék és megyei hivatalos nyomtatványok nyomtatásával kezdte, hamarosan ponyvára alkalmas mesék, versezetek, moralitások kiadásával folytatta. Első anyagi sikereit a kalendáriumokkal érte el. 1848-ban kis híján elbukta teljes vagyonát a Der Emanzipierte Satanas kiadásával. Az 1860-as évek gazdasági konjunktúrája a nyomdát is szárnyára vette, a századvég „boldog békeideje” pedig gyarapodását segítette.

A század második felében a ponyvakiadványok lassan elmaradtak, helyettük mezőgazdasági szakkönyvek, regionális érdekeltségű újságok, és a megye szellemi elitjének írásai jelentek meg. A nyomda tehát a régió igényeit szolgálta ki, kiadványaival mégis ki tudott emelkedni a vidéki nyomdák provinciális kínálatából, amit egyrészt a tulajdonosok kulturális ambíciójának, másrészt a Magyaróváron működő mezőgazdasági felsőfokú tanintézet professzorainak és termékeny alkotókedvüknek köszönhetett.

A vármegye művelődéstörténete, nyomdatörténete, könyvkultúrája szempontjából figyelemre méltó mű a nyomda történetének feldolgozása mellett kiadványainak 1218 tételes bibliográfiáját is közli 1836-tól 1909-ig.