Sokszínű húsvét – Sokszínű tár

Sokszínű húsvét – Sokszínű tár

A húsvét a keresztény világ számára a legnagyobb ünnep, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Ugyanakkor az újjászületés ünnepe, ilyenkor köszöntjük a tavaszt is.
Az idők folyamán, mint minden egyházi ünnephez, ehhez is nagyon sok népszokás kapcsolódott még a kereszténységet megelőző időkből, hiszen a természet megújulását már évezredekkel ezelőtt is ünnepelték.

Húsvét törvényei

A húsvét, a pészach, minden zsidó ember számára az év legnagyobb ünnepe; a zsidó nép Egyiptomból való kiszabadulására emlékeznek ekkor. A pészach szó elkerülést, kikerülést jelent, ami arra utal, hogy Isten tíz csapást küldött Egyiptomra, és a tízediknél Isten angyala megölt minden elsőszülöttet, de ez Izrael népét kikerülte, őket nem érte csapás.
A pészach jelenti a kovásztalan kenyér ünnepét is, ami arra utal, hogy hét napon keresztül zsidó nem ehet, nem birtokolhat semmi kovászos ételt, mert annak idején olyan hirtelen és gyorsan kellett menekülniük, hogy amíg a fáraó üldözte őket, a tésztának nem volt ideje megkelni.
Végül a pészach a zsidó történelem kiinduló pontja is, amennyiben a kivonulás után vált a zsidó nép szabaddá.

A pészach ünneplésének módja szigorú szabályokhoz kötött. Ezeket a szabályokat foglalja magában kiállított kisnyomtatványunk.

Ponyva

A római katolikus egyház húsvéti szertartásai virágvasárnap kezdődnek, majd a következő héten, a nagyhéten, folytatódnak nagycsütörtökön, nagypénteken, nagyszombaton és húsvétvasárnap.
Virágvasárnap és nagypénteken olvassák fel, vagy éneklik el a szertartásokon a passiót. Virágvasárnap Máté, Márk, Lukács evangéliumából meghatározott rendben, minden évben másikat, nagypénteken pedig mindig János evangéliumából.

A bemutatott ponyvanyomtatványban a húsvéti imádságok mellett Máté (26,27) és János (18,19) evangéliumából olvasható a szenvedéstörténet.

Szentképek

A passió, a keresztút az egyik legismertebb keresztény ájtatossági forma. Az első keresztutat Jézus járta; nyomában a hívők, Jézus szenvedésének állomásait járják végig. A keresztúti ájtatosság közös végzése főként a húsvétot megelőző nagyböjt folyamán jellemző a templomokban. Mai formájában 14 stációból áll, amelyek Krisztus szenvedésének állomásait jelképezik. Néhánynak ezek közül van bibliai alapja, más stációk témája a hagyományon alapul. Csaknem minden falu határában, és minden templomban van keresztút. Hol csak egy-egy kereszt jelzi a stációt, hol pedig művészi alkotások, festmények, domborművek, szobrok ábrázolják a szenvedéstörténetet.

A tárunkban található szentkép-gyűjteményből Feszty Masának (1895–1966) a keresztút állomásait ábrázoló festményeiből készült szentkép-sorozatból állítottunk ki néhány darabot.

Húsvéti képeslapok

A húsvéti képeslapok leggyakoribb motívumai: a húsvéti tojás, a húsvéti nyúl és a barka.
A húsvéti tojás a termékenység ősi szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.
A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, Magyarországon német hatásra honosodott meg valamikor a 19. század folyamán. A nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor, amire virágvasárnap emlékezünk, sokan pálmaágakat törtek a fákról s eléje szórták azokat. Nálunk a pálmát helyettesíti a barka. Bár egyházi eredetű a virágvasárnapi barkaszentelés, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villám elhárítására is.

Locsolás, locsolóvers, locsolóbál

A locsolkodás szokásának alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni.
A népszokások szerint a fiúk, férfiak ilyenkor sorra járják a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolják meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat. A városokban ez a szokás kölnivel való locsolásra szelídült.

A locsolóbálokat rendszerint húsvét hétfőn tartották, tartják.

A Plakát- és Kisnyomtatványtár olvasótermében ez év januárjától időszaki kiállításokat rendezünk. Az egy-két hónapig látható „mini” kiállítás témája egy-egy aktualitáshoz, évfordulóhoz kapcsolódik, vagy újonnan beszerzett, illetve újonnan felfedezett dokumentumainkat mutatjuk be. Célunk, hogy megismertessük a Plakát- és Kisnyomtatványtár sokszínűségét látogatóinkkal és kollégáinkkal.

A kiállítás megtekinthető olvasótermünkben keddtől péntekig 9–17 óráig, szombaton 9–14 óráig. Látogatóink részére a belépőjegy ára 400 Ft. Beiratkozott olvasóknak a belépés díjtalan.