„Száll a világ lepkeszárnyon” Debrecenben

A programban a népdalok mellett több magyar költő megzenésített verseiből válogatnak, és azt is megtudhatjuk, hogy egy-egy magyar népdal motívuma hogyan szólal meg más népek dallamkincsében, van-e európai testvérük népi hangszereinknek.

Időpont: 2024. november 24., vasárnap 16 óra
Helyszín: Debrecen, Déri Múzeum, díszterem (4026 Debrecen, Déri tér 1.)
Plakát, további információ

A program műfaja: koncert – énekelt versek, népzene – közös énekkel
Célcsoport: általános iskolás kortól a felnőtt korosztályig, azaz 6–120 éves korig
A program műsora alkalmazkodik az adott közönség korosztályi összetételéhez.

Alkotók, közreműködők:

Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző,
a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Soós Réka Junior Prima díjas népdalénekes
és/vagy Sebő Ferenc énekes tanítványa (elfoglaltság, illetve produkcióméret függvényében)

Dalosfüzet

„A Kárpát-medencében ránk maradt népzenei hagyomány egy nagyon-nagyon közös takaró, mely a magyarok, románok, szlovákok és délszlávok egymásba fonódó hagyományaiból áll össze, s amelyből mindegyik régió vagy etnikum egy másik szeletet őriz Európa egykori hagyományaiból. Ha élünk vele, az általunk élő formában megörökölt hagyomány módot ad Európával közös gyökérzetünk összetartozásának erősítésére.

Énekelt versek és népdal egy tőről fakad, hiszen a népdal nem más, mint az énekelt vers túlélője. Valamikor a verseket mindig énekelték. Az, hogy a szövegek önálló életet kezdtek élni, nem jelenti azt, hogy a mai költők nem gondolnak zenékre, amikor verset írnak, csak már nem írják a cím alá – mint Balassi idejében –, hogy melyik dallamra kell énekelni. Mi ilyen dallamokat nyomoztunk ki, és énekeljük a régi és új verseket egyaránt, időutazásképpen szabadon kalandozva különböző korszakok között. Ebből kiderül, hogy bármilyen időkben járunk is, az emberi érzelmek mindenkor azonosak, és a jó költészet képes ezt kifejezni.” (Sebő Ferenc)

Műsorkészlet

Babits Mihály: Szerenád
Csokonai Vitéz Mihály: Valld meg, kérlek….
József Attila: Harmatocska; Hetedik; Én, ki emberként
Nagy László: Az én szívem játszik; Ki viszi át; Todora; Sólyomének
Horatius – Radnóti Miklós: Lydiához
Weöres Sándor: Bóbita (bolgáros); Békakirály (szerbes); Vöröshajú lányok; Macska induló (romános); Ugrótánc; Valse triste; Galagonya; Tekereg a szél; Túl, túl… – Sej-haj
Kovács András Ferenc: Hajnali csillag; Árdeli szép tánc; Sárpataki csujogatók; Ubi sunt?
Szécsi Margit: Születésnapra–Címer; Ej, haj, kisöcsém (cigányos)
Varró Dániel: Este fél kilenckor
Továbbá magyar (moldvai, mezőségi, alföldi – tekerőlanttal) és szomszéd népi dalok (szerb, bolgár, szlovák, román, német): Jer bé nálunk, jer bé; Járd ki, lábam, járd ki most; Tiltnak, babám, tiltnak tőled; Meg kell a búzának érni; Na kraj sela čađava mehana; Tiha noči moje zlato spava; Strumica; Dilmano, delbero; Inima de ĉenu mor; Auf der schwäb’sche Eisenbahne; Muss i denn

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a rendezvényeken kép- és videófelvételek készülnek.
A rendezvényen való részvétellel Ön hozzájárul ahhoz, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a felvételeket felhasználja a honlapján, a közösségi felületein, valamint a sajtóban.
Az adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja.

A program a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban
programsorozat keretében jött létre.

További információ az eseménysorozatról: https://kultura.hu/mimagyarok/.

Az OSZK további programjai a rendezvénysorozatban