A cseh–szlovák–magyar kölcsönösségről / közös kulturális örökségről szóló kiadványok bemutatója

Időpont: 2025. május 8., csütörtök 17 óra.
Helyszín: MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, VI. emelet, Alapítók tere
(Budavári Palota, F épület, 1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6.)
Fb-esemény
Meghívó

Kovács Eszter: A régi magyarországi énekköltészet biblikus cseh nyelvű nyomtatott emlékei a kezdetektől 1701-ig
Kovács Eszter kötete a régi magyarországi énekköltészet egy különleges szeletét tárja az olvasó elé: a biblikus cseh nyelvű nyomtatott énekeket a kezdetektől 1701-ig. A tanulmány és szövegkiadás magyar fordítással együtt segít megérteni e dallamok és szövegek kulturális, vallási és történelmi jelentőségét. A kötet nemcsak a szakemberek, hanem minden érdeklődő számára izgalmas betekintést nyújt ebbe az értékes hagyományba.
„Nehéz egyértelműen meghatározni, hogy a katalógusban adatszerűen összegyűjtött 2335 vers és ének melyik mai modern közép-európai nemzet kulturális hagyományaiba illeszkedik. Többségük cseh szerző műve, és első megjelenési helyük is Csehországban vagy Morvaországban keresendő. A cseh énekeskönyvekből átvett vagy Magyarországon élő cseh szerzők művei joggal sorolhatók a cseh kulturális örökséghez, de a hazai hagyománynak ugyanúgy a szerves részét képezik. Elsősorban a szlováksághoz köthetők, hiszen a hazai lutheránus szlovákok voltak az elsődleges befogadó közeg, de tágabb értelemben a magyarországi, Hungarus kulturális örökséghez is tartoznak. A cseh eredetű énekeskönyvek idővel szlovák szerzők műveivel egészültek ki, és a század végére a szlovákság is jelentős énekszerzőkkel büszkélkedhetett.” (Kovács Eszter)

Mészáros Andor: A csehszlovakizmus története az első világháborúig
A történelemben sokszor sikerült kialakítani két vagy több nemzeti, etnikai közösség együttélésének közjogi, alkotmányos feltételeit egy állami keretben.
A csehszlovakizmus ezekkel szemben két, a modern nemzeti mozgalom sikeres korszakát megélő nemzeti közösségből kívánt kialakítani egy újonnan, szinte a semmiből születő és egységes nemzeti, később pedig nemzetállami létet biztosító etnikai csoport alapját adó nemzeti közösséget.
E romantikus, a történelmi mítoszok jegyét is hordozó eszme születésétől vázoljuk fel, mutatjuk be történetét, az eszme születésének alapjait, ideológiai, történelmi mitológiáját és fejlődését a romantikus idealizmustól a nemzeti érdekérvényesítés eszközévé válásától egészen államalkotó ideológiává formálódásáig. A néhány évtized alatt létrehozott kollektív identitáselemek, a konstruált közös történelem az 1918-as fordulat idején szinte azonnal a hatalmi politika és a társadalomalakítás gyakorlati eszközévé vált.