Irodalom, sajtó, szalon a 19. század végén – a 26. Széchényi-könyvesten

Mészáros Zsolt irodalom- és művészettörténész doktori disszertációja könyvváltozatának bemutatóján arra keressük a választ, hogy a lapszerkesztés és a szalon hogyan segítette a Wohl nővérek, Wohl Janka (1843–1901) és Wohl Stefánia (1846–1889) érvényesülését, a nyilvánossághoz való hozzáférését és alkotói törekvéseit? Milyen lehetőségekkel élhettek középosztálybeli nőként, és milyen korlátokkal kellett szembenézniük értelmiségiként és íróként? Miképpen alakult a pályájuk kortársaik – női és férfi szerzők – viszonylatában? Milyen intézményi és kulturális kereteket kínált számukra a korabeli irodalom és sajtó? Hogyan illeszkedtek ezekbe a struktúrákba, és miként alakították azokat?  

A beszélgetés résztvevői: Mészáros Zsolt irodalom- és művészettörténész, a kötet szerzője, a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótár munkatársa és Dede Franciska irodalomtörténész (OSZK).  

Mészáros Zsolt: Irodalom, sajtó, szalon a 19. század végén – A Wohl nővérek munkássága (Budapest, Ráció Kiadó, 2025, ISBN: 978-615-5675-91-1)

Wohl Janka és Wohl Stefánia írt, fordított, divatlapot szerkesztett, magyar és európai lapokban publikált, s önálló köteteket jelentetett meg nemzetközi kiadóknál. Mindemellett évtizedeken keresztül szalont tartottak fenn otthonukban, amely magyar és külföldi értelmiségiek, művészek, politikusok, diplomaták kedvelt találkozóhelye volt. Bár Budapesten éltek és dolgoztak, munkásságuk átnyúlt az országhatárokon. A monográfia kettejük életművén keresztül bemutatja a női érvényesülés és szerepértelmezés lehetőségeit a korabeli kulturális életben. 

Miért érdekes ma elővenni a Wohl nővérek munkásságát? Egyrészt írásaik önértéke és sokszólamúsága miatt, másrészt azért, mert műveik, kapcsolataik, lapjaik révén jelentős szerepet játszottak a 19. század második felének szellemi életében. Pályájuk vizsgálata hozzájárul a korabeli női szerzők mozgásterének, társadalmi szerepvállalásának és irodalmi fogadtatásának jobb megértéséhez.  

A könyv a testvérpár példáján keresztül a modernség és a női alkotótevékenység összefüggésére irányítja a figyelmet: arra, hogy miként formálták a nők a 19. századi magyar kultúra és nyilvánosság modern átalakulását. 

Mészáros Zsolt (1982–) irodalom- és művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótár munkatársa. Kutatásai a nőtörténethez és a divattörténethez kapcsolódnak.