Kulturális híd a kontinensek felett: zenei hungarikák Ausztráliából

 

Különlegességekkel gazdagodott a nemzeti könyvtár zenei gyűjteménye. Az Ausztrál Nemzeti Könyvtártól kapott, 248 tételből álló magyar népzenei és kórusműveket tartalmazó hungarikagyűjteményt 2025. január 28-án mutattuk be a nagyközönségnek.

 

 

Az ünnepélyes sajtóbemutatón Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Ian Biggs, az Ausztrál Államszövetség rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete, valamint Cecilia Gall, Ausztrália tiszteletbeli konzulja is részt vett.

 

A rendezvényen elsőként Rózsa Dávid köszönte meg az Ausztrál Nemzeti Könyvtár nagylelkű adományát. Ahogy elmondta, a gyűjtemény nem csupán a zenei vagy kulturális kapcsolatok fontosságát erősíti, hanem a Magyarország és Ausztrália közötti együttműködést is szimbolizálja. „A kultúra és a másik kultúrájának tisztelete összeköt bennünket ausztrál barátainkkal. (…) Külföldi tartózkodásunk közben előfordul, hogy nevekkel, címekkel, alkotásokkal, kultúránk referenciáival találkozunk. Ilyenkor hatalmába kerít bennünket a büszkeség, a valahova tartozás élménye és a kulturális identitás lényege. Jó ahhoz a kultúrához tartozni, amelynek monumentumai Budapesttől húszórányi repülőútra is értéket képviselnek” – fogalmazott Rózsa Dávid. Elmondta továbbá, hogy Laskai Anna és Hanvay Hajnalka, az OSZK munkatársai a kottagyűjtemény adatait rekordidő alatt dolgozták fel és tették hozzáférhetővé a könyvtár katalógusában.

Ezt követően Vincze Máté beszélt a felbecsülhetetlen értékű iratok, kották, jegyzetek hazatérésének jelentőségéről. „Magyarország számára a Kodály-módszer az egyik első számú kulturális exportcikk” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „Ma a világ színpadain azt láthatjuk, hogy a klasszikus zene művelői valószínűleg a magyar Kodály-módszerrel vagy annak valamelyik továbbfejlesztett változatából tanulták meg a zenét és visznek közelebb minket a komolyzenéhez.”

„Kodály Zoltán különleges tanítási módszere az egész világot meghódította” – húzta alá beszédében Ian Biggs, majd azzal folytatta, hogy a Kodály-módszer 1973 óta van jelen Ausztráliában, ekkor jött létre az „országos Kodály-központ” Kodály Music Education Institute of Australia néven. „Elöntenek az érzelmek, amikor látom ezeket a kottákat, és eszembe jut, hogy iskolás- és felnőttkoromban, a kórus tagjaként magam is énekeltem ezeket a dalokat, kórusműveket” – idézte fel.

 

Az esemény zárásaként Laskai Anna zenetörténész, a nemzeti könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának osztályvezetője mutatta be a kollekció különlegességeit a jelenlévőknek. „A gyűjtemény néhány magyarországi kiadású kottájának bejegyzése szerint feltételezhető, hogy a kották korábbi tulajdonosa Magyarországon is megfordulhatott” – mondta, és kiemelte, hogy az illető nemcsak a fővárosban, de Kodály Zoltán szülővárosában is járhatott.

A 1935 és 1982 között magyarországi, angliai, kanadai és amerikai kiadók által megjelentetett dokumentumok 1987-ben John A. Young sydney-i konzervatóriumi tanár hagyatékaként kerültek az Ausztrál Nemzeti Könyvtár tulajdonába. Az anyagot eredetileg a Kodály-módszert alkalmazó ausztrál zenetanárok támogatására gyűjtötték össze, most azonban Magyarországra került, hogy a nemzeti könyvtár gyűjteményét gazdagítsa.

 

 

Kapcsolódó tartalom:
Ausztrál hungarikagyűjtemény a magyar nemzeti könyvtárnak a könyvtáros-világkongresszus alkalmából