Az Országos Széchényi Könyvtár is tagja a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) elnevezésű szervezetnek, amely 2024. június 21. és 28. között, a Dél-afrikai Köztársaság Stellenbosch városában rendezte éves kongresszusát.
2024. július 1-jén a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának nagykövetét, prof. dr. Vásáry Istvánt és tanácsadó kollégáját, Bíró Dávidot Gerencsér Judit, az intézmény általános főigazgató-helyettese és Lewalt-Jezierski Zoltán főigazgatói kabinetvezető fogadta az OSZK-ban.
A Jeles napok című szolgáltatás első változata a 2006. május 15-én bemutatott oktatási segédanyag volt, amely a Neumann-házban készült. A szolgáltatást 2007. január 1-jétől az Országos Széchényi Könyvtár tematikus honlapjaként érhették el a felhasználók. Az indulás óta eltelt csaknem két évtized tette szükségessé, hogy a honlap informatikai és arculati szempontból is megújuljon. Az újragondolt tartalomszolgáltatás, amely további ünnepoldalakkal és az OSZK gyűjteményének több száz dokumentumával gazdagodott, a szerkesztők szándéka szerint a későbbiekben is folyamatosan gyarapodik és bővül.
A Jeles napok mint alapvetően oktatási tartalom a kalendárium, a nemzeti ünnepek, a világi és az egyházi, valamint az egyházi eredetű ünnepek, a történelmi, az irodalmi évfordulók, a világnapok és egyéb kiemelt magyar és nemzetközi napok témakörében kínál hiánypótló, több műveltségterületen is használható ismeretanyagot.
A régi korok embere – de még nagyszüleink nemzedéke is – az idő, az évszakok és a napszakok természetes lüktetésében élt. A vissza-visszatérő ünnepek és hétköznapok rendje, a vetés, a virágzás, az érés és a betakarítás örök ritmusa, a bőséges és a böjtös időszakok váltakozása, a fény és a sötétség elválaszthatatlan egysége határozta meg életét.
Ennek az összetett „élménynek”, az időben való „jelen-létnek” egyik fontos lenyomata a kalendárium. A naptári rendszer régi korok egymásba játszó, rétegzett tudását hordozza, gyakran eltűnt rítusok, hitek nyomait, elfeledett – vagy éppen az emlékezet peremvidékére sodródó – legendák vonásait viseli magán. A naptár ünnepei és ünnepkörei ugyanakkor nem megkövült, hanem eleven, folyton alakuló, változó rendszert alkotnak, kézenfekvő fogódzót kínálva a múlt, a jelen és a jövő egymást feltételező megismeréséhez. A naptár éppen ezért mind a mai napig a kollektív európai emlékezet, a közös európai örökség egyik legfontosabb és mindenki számára egyaránt átélhető része, amely közvetítő „nyelvként”, lingua franca-ként erős kötelékkel kapcsolja egymáshoz a mai Európa lakóit – lefegyverző szépségben tükrözve a Mediterráneum antik örökségét, a zsidó-keresztény kettős gyökérzetet, a germán törzsek hagyományait és a sokszínű népi kultúrát.
A szerkesztői munka során megőriztük az eredeti tartalom túlnyomó többségét. A virtuális antológia gerincét az ún. ünneplista képezi, amely jelenleg csaknem 1800 ünnepet, évfordulót számlál. Önálló ünnepoldala van a tizenkét hónapnak, a zodiákusjegyeknek és a teljes évnek is.
A szolgáltatásba bekerültek az elmúlt, csaknem húsz esztendőben megszületett új magyar ünnepek, kiemelt napok is, illetve számos, azóta létrejött több új világnap és nemzetközi nap is. Az újabb keletű ünnepekhez (világnapok, kiemelt magyar napok) minden esetben igyekeztünk – a lehetőségekhez képest – rövid és pontos leírást társítani. Megőriztük az ünneplista ún. tudománytörténeti évfordulóit és ipartörténeti évfordulóit, amelyek még 2006-ban, a Neumann-ház és Magyar Szabadalmi Hivatal együttműködési megállapodása nyomán jöttek létre, s egy fontos, de kevésbé ismert terület jeles személyeire, eredményeire és találmányaira irányítják a figyelmet.
Az ünnepekhez – a vonatkozó szakirodalmi részleteken kívül – elsősorban szépirodalmi részleteket társítottunk, amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtárban (OSZK), valamint a Digitális Irodalmi Akadémia felületein (Petőfi Irodalmi Múzeum) publikált szövegekre mutatnak. A munka eredményeként az ünnepoldalakon jelenleg csaknem 7000 szépirodalmi és szakirodalmi idézet olvasható.
A szöveges összeállításokat egyrészt a 2006-ban publikált képek, másrészt az OSZK gyűjteményének dokumentumai – kéziratok, kódexrészletek, régi fényképek, képes levelezőlapok, plakátok, címlapok, térképrészletek – kísérik.
Az évfordulók (ünnepoldalak) a későbbiekben is gyarapodnak, bővülnek majd: további dokumentumok képeit, valamint újabb szépirodalmi és szakirodalmi szövegrészleteket társítunk az összeállításokhoz, s újabb évfordulókkal (pl. a színháztörténet, zenetörténet, a fotográfia története) egészülnek ki a művelődéstörténeti ünnepek, évfordulók. A szolgáltatásban meghallgatható hanganyagok több mint 250 megzenésített verssel is gyarapodnak a közeljövőben.
Az OSZK nyári nyitvatartása
2024. július 15-étől 2024. augusztus 26-áig:
Beiratkozás
A bécsi császári udvar és János Zsigmond erdélyi fejedelem nyomdásza. A tragikus sorsú Raphael Hoffhalter nyomdai vállalkozásai Közép-Európában (1556–1568)
Írta: Bánfi Szilvia
OSZK Budapest, 2023., 496 oldal
ISBN 978 963 200 727 4
Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940
Írta: Simon Melinda
OSZK, Budapest, 2023., 244 oldal
ISBN 978 963 200 726 7
Régi Magyarországi Nyomtatványok 1671–1685 (5. kötet)
Heltai János, Kovács Eszter, P. Vásárhelyi Judit, Perger Péter, Szvorényi Róbert, Tóth Anna Judit és V. Ecsedy Judit munkája
Szerkesztette: P. Vásárhelyi Judit és Perger Péter
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2023., 1556 oldal
ISBN 978 963 200 731 1
Török Máté: Versénekmondó
OSZK – Hagyományok Háza, 2023., 396 old.
ISBN 9789632007304