A „hosszú” 19. század (1789–1914)

A Rákóczi-induló című tematikus honlapunk a Hymnus (Kölcsey Ferenc, Erkel Ferenc; 1823, 1844) és a Szózat (Vörösmarty Mihály, Egressy Béni; 1836, 1843) megszületése előtti évtizedekben a magyar nemzet legfontosabb zenei szimbólumának számító, ám népszerűségét és tekintélyét máig töretlenül megőrző zenemű legfontosabb 19. századi hangszeres feldolgozásairól nyújt rövid áttekintést. Az ún. Rákóczi-nótából származó, történetében legalább a 17. század közepéig visszanyúló dallam egészen a 19. század kezdetéig maradt használatban, amikor egy közreadott variánsa a ma ismert Rákóczi-induló modelljévé vált. Az indulót Erkel Ferenc (1840), Liszt Ferenc (1847, 1851, 1853, 1871) és Hector Berlioz (1846) is feldolgozta, s ezek nyomán a Rákóczi-induló népszerűsége tovább nőtt. Az 1848–49-es szabadságharc bukását követően azonban csak 1859-ben hangozhatott fel ismét nyilvánosan. A politikai légkör enyhülésével az 1860-as években sorra jelentek meg a Rákóczi-induló további feldolgozásai is.

Angol nyelven is elérhető szolgáltatásunk egyaránt közreadja a Rákóczi-induló feldolgozásainak különböző kiadásait és a Zeneműtárunkban őrzött szerzői kéziratos partitúráit (Liszt, 1840; Berlioz, 1846).

A Kincsek gróf Széchényi Ferenc Könyvtáralapító gyűjteményéből – Egy kozmográfiai atlasz különlegességei című virtuális kiállítás alapjául egy azonos témájú, 2011-ben indult térképkiállítás-sorozat részei (1., 2., 3., 4., 5., 6.) szolgáltak. A térképgyűjtemény a világ egészét átfogó világatlasznak, szakmai kifejezést használva, kozmográfiai atlasznak tekinthető, amely nemcsak geográfiai és topográfiai térképeket, de a világ kisebb vagy nagyobb területeinek, vagy épp szokatlan témáknak a térképi ábrázolásait is tartalmazza.

Az Erkel Ferenc életművét középpontba állító honlap 2010-ben, a zeneszerző születésének 200. évfordulója kapcsán indult útjára. A kezdeményezés elsődleges célja („kutatószoba”), hogy – előmozdítva a dokumentumok digitalizálását – hozzáférhetővé tegye az OSZK Zeneműtárában őrzött Erkel-hagyaték számos darabját, s hogy gyűjtőoldala legyen a velük kapcsolatos tudományos közléseknek, eredményeknek. Az Erkel-életmű minden egyes darabját külön bemutató adatlapok jól strukturáltan teszik közzé az egyes művekhez kapcsolódó információkat, adatokat. A népszerűsítő felület („tanulószoba”) a terjedelmes életmű három kiemelkedő művét, a Himnuszt, valamint a Bánk bán és a Hunyadi László című operákat állítja középpontba.

A 2008-ban készült virtuális kiállítás Katona József drámájának színpadi utóéletét mutatja be az 1833-as kassai ősbemutató óta eltelt időszakban. A teljesség igénye nélkül, mérföldkövek mentén, mozaikszerűen építkező virtuális kiállítás a Színháztörténeti Tár gazdag gyűjteményéből színlapokat, metszeteket, fényképeket, egyéb érdekességeket mutat be, valamint felvillantja híres színészek portréit is.

A 2008-ban készült honlap a nemzeti könyvtár Zeneműtárában őrzött két fonográfhengeren fennmaradt ritkaság közzététele köré szerveződött. A fonográfhengereken annak idején Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékműve felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették 1890-ben. A honlapon közölt tanulmány mellett megtekinthető Kossuth Lajos fonográfba mondott beszédének saját kezű leirata, elolvasható a szöveg átírt változata, továbbá – számos más régi fotó között – Kossuth arcképe is látható a hangfelvétel készítésének idejéből.

A Sajtómúzeum nemcsak az OSZK gyűjteményéről ad számot, hanem az országban és határainkon kívül folyó összes, sajtótörténeti szempontból jelentős digitalizálási projekt eredményeként elérhető forrásainak 2007-es állapotát is bemutatja. A szolgáltatás célja az volt, hogy egy helyre gyűjtse a régi sajtó eredeti forrásait, másrészt felhívja a figyelmet más közgyűjteményekben készült digitális kiadványokra. A Sajtómúzeum elsődleges gyűjtőköre az 1705 és 1867 közötti időszak, illetve az 1867 és 1918 közötti évek bizonyos kiadványtípusai. Az adatbázis csak azokkal a kiadványokkal kapcsolatban tartalmaz hivatkozást, melyeket már legalább részben digitalizáltak, illetve digitalizálásukat tervbe vették.

Az azonos című  kiállításból  készült szolgáltatás az OSZK Színháztörténeti Tárának anyagából válogatva, számos jelenetkép, eredeti plakát és egyéb érdekesség publikálása által  mutatja be id. Lendvay Márton színművész pályafutását.

A gyűjtőoldalról indulva a Színháztörténeti Tár 1999 és 2008 között rendezett kamarakiállításainak virtuális változatai érhetők el magyar és angol nyelven.

Színház északi fényben – Észt és finn színjáték magyar színpadon

Uránia magyar tudományos színház – Közművelődés az iskolán kívül

Hommage à Márk Tivadar – Jubileumi életműkiállítás, Operaház

Színház– Plakát – Válogatás az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának gyűjteményéből

Giuseppe Verdi és Magyarország

Oláh Gusztáv, a színpad varázslója – Centenáriumi kiállítás-sorozat, 2001–2002

Egressy Béni (1814–1851) – 150 éve hunyt el a Szózat zeneszerzője

Ahol a színháztörténetet csinálják... – Egy elhalasztott bemutató – avagy 1999-ben volt 50 éves a Színháztörténeti Tár

Kék Duna keringő – Emlékkiállítás ifjabb Johann Strauss halálának 100. évfordulója alkalmából

A mi fürdőink – Színházi élet a monarchia magyar fürdőhelyein

Évfordulók - önarcképek  – A Nemzeti Színház

A szolgáltatás a nemzeti könyvtár történetét mutatja be, különös tekintettel az alapító személyére, az intézmény egykori főigazgatóira és a munkatársak kitüntetéseire.

Az azonos című egykori kiállítás virtuális változata a Széchényi-család történetének kézirattári dokumentumait mutatja be. Az összeállítás a Kézirattár törzsanyagából, illetve a nem sokkal korábban az OSZK birtokába került családi dokumentumokból készült.