Tudományos

A szolgáltatás az Országos Széchényi Könyvtár 2018. november 6. és 2019. február 10. között megrendezett A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítása kétnyelvű (magyar és angol), 3D változata. Reskonstruálja a kiállítás teljes enteriőrjét, és végigsétálhatunk az eredeti térben.

A tájékozódást nyilak, valamint az alul futó menüsor segíti. A látvány mindenhol nagyítható, a szövegek, valamint a kiállított tárgyak – kéziratok, ősnyomtatványok, pénzérmék stb. – közelről is tanulmányozhatók.

Az összefoglaló szövegek és a kiállított darabok a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt kattintás után nagyított formában jelennek meg a képernyőn. Szolgáltatásunk többlete a valós kiállításhoz képest, hogy a kötetekhez számos esetben további – belső vagy a kötéseket ábrázoló – képeket is csatoltunk. Az eredeti kiállítás videói is megtekinthetők az összeállításban. További újdonság a valós eseményhez képest a kiállítás tartalmáról szóló kurátori kisfilm a tárlat legelső termében. A kiállított kódexek jelentős részének teljes digitalizált változata rendelkezésre áll a corvinahonlapon, amelyet szíves figyelmükbe ajánlunk.

A kiállítás nyomtatott katalógusai:

• „Az ország díszére.” A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, szerk. Zsupán Edina, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2020.
• Zsupán Edina, A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási Kalauz / The Corvina Library and the Buda workshop. A Guide to the Exhibition, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2018.

A 2018-ban útjára indított szolgáltatás az Országos Széchényi Könyvtár 2002-ben létrehozott corvinahonlapjának megújított változata, s része a magyar nemzeti könyvtár vezetésével immár évtizedek óta folyó, összetett Corvina Programnak is.

A tematikus szolgáltatás távlati célja Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) uralkodói könyvtára, a Bibliotheca Corvina virtuális rekonstrukciója. A kódexek, ill. kisebb részben ősnyomtatványok teljes képi megjelenítése mellett a szolgáltatás fóruma kíván lenni az örvendetesen megújuló corvinakutatásnak is. Ez a töredékeiben is számottevő humanista gyűjtemény ugyanis nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi humanizmus- és reneszánszkutatásnak is egyik állandó, jelentős forráscsoportja – s egyben Magyarország egyik kulturális nagykövete a világban.

A szolgáltatás megújításának első ütemében az összes azonosított corvina adatlapja, a folyamatosan gyarapodó bibliográfia és számos egyéb érdekesség mellett, a hazánkban őrzött, valamint a wolfenbütteli (Herzog August Bibliothek) corvinákat tesszük közzé. Összegyűjtöttük továbbá mindazon corvinák elérhetőségeit – mintegy nyolcvan tétel –, amelyeket a külföldi őrzőgyűjtemények publikáltak saját oldalaikon.

A Rákóczi-induló című tematikus honlapunk a Hymnus (Kölcsey Ferenc, Erkel Ferenc; 1823, 1844) és a Szózat (Vörösmarty Mihály, Egressy Béni; 1836, 1843) megszületése előtti évtizedekben a magyar nemzet legfontosabb zenei szimbólumának számító, ám népszerűségét és tekintélyét máig töretlenül megőrző zenemű legfontosabb 19. századi hangszeres feldolgozásairól nyújt rövid áttekintést. Az ún. Rákóczi-nótából származó, történetében legalább a 17. század közepéig visszanyúló dallam egészen a 19. század kezdetéig maradt használatban, amikor egy közreadott variánsa a ma ismert Rákóczi-induló modelljévé vált. Az indulót Erkel Ferenc (1840), Liszt Ferenc (1847, 1851, 1853, 1871) és Hector Berlioz (1846) is feldolgozta, s ezek nyomán a Rákóczi-induló népszerűsége tovább nőtt. Az 1848–49-es szabadságharc bukását követően azonban csak 1859-ben hangozhatott fel ismét nyilvánosan. A politikai légkör enyhülésével az 1860-as években sorra jelentek meg a Rákóczi-induló további feldolgozásai is.

Angol nyelven is elérhető szolgáltatásunk egyaránt közreadja a Rákóczi-induló feldolgozásainak különböző kiadásait és a Zeneműtárunkban őrzött szerzői kéziratos partitúráit (Liszt, 1840; Berlioz, 1846).

A Mozart, K. 331 (A-dúr szonáta) című tematikus honlapunk a 2014 szeptemberében bemutatott Mozart-kézirat négy lapját, a „török indulóval” záruló 331-es Köchel-jegyzékszámú A-dúr szonáta eredeti kézirattöredékét közli az OSZK Zeneműtárának gyűjteményéből. A dokumentum honlapja ismerteti a felfedezés körülményeit és jelentőségét, valamint azt is, hogy a kézirat alapján milyen pontosításokat lehet végezni a mű eddig ismert kottáján. A honlapon továbbá megmutatjuk az OSZK-ban megtalálható másik Mozart-zenemű kéziratát is, a K. 269c jegyzékszámú kottatöredék oldalait is.

Az Erkel Ferenc életművét középpontba állító honlap 2010-ben, a zeneszerző születésének 200. évfordulója kapcsán indult útjára. A kezdeményezés elsődleges célja („kutatószoba”), hogy – előmozdítva a dokumentumok digitalizálását – hozzáférhetővé tegye az OSZK Zeneműtárában őrzött Erkel-hagyaték számos darabját, s hogy gyűjtőoldala legyen a velük kapcsolatos tudományos közléseknek, eredményeknek. Az Erkel-életmű minden egyes darabját külön bemutató adatlapok jól strukturáltan teszik közzé az egyes művekhez kapcsolódó információkat, adatokat. A népszerűsítő felület („tanulószoba”) a terjedelmes életmű három kiemelkedő művét, a Himnuszt, valamint a Bánk bán és a Hunyadi László című operákat állítja középpontba.

A Magyar nyelvemlékek című szolgáltatás az OSZK időszaki nyelvemlék-kiállítása kapcsán 2009-ben készült  A multimédiás honlap két, grafikailag elválasztott és össze is kapcsolt, gyarapodó – tudományos és ismeretterjesztő – vetülete közzéteszi a szaktudósok által kiválasztott fontos nyelvemlékek listáját, a lelőhelyjegyzékeket, számos nyelvemlék digitalizált változatát, a tudományos szövegkiadások listáját, a lista gyarapodó számú, már digitalizált köteteit, valamint válogatott szakbibliográfiákat. A digitálisan már olvasható tanulmányok, ismertetők egy kattintással elérhetők a listaoldalakról. Mindezek mellett érdekességek (nyelvemlékek ihlette műalkotások, megzenésítések stb.) is helyet kaptak a szolgáltatásban.

Az ún. Héderváry-gyűjtemény a magyar-belga származású Héderváry Kláráról, az ENSZ magas rangú alkalmazottjáról kapta a nevét. Héderváry Klára 1957-ben fontos szerepet játszott az ENSZ magyar kérdést vizsgáló különbizottságának négy évig tartó munkájában, később pedig az ún. magyar kérdés napirenden tartásában. 1981-es nyugdíjazásakor a magyar kérdéssel kapcsolatos iratgyűjteményt – főnökének hozzájárulásával – előbb New York-i lakásába, majd biztonsági okokból a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézetébe szállíttatta, 1998-ban pedig a páratlan értékű dokumentációt – az OSA Archívum pénzügyi támogatásával – hazahozta és az OSZK Kézirattárának adományozta. Mivel az iratok állaga erőteljes romlásnak indult, az angol nyelvű anyag katalogizálása pedig szélesebb összefogást kívánt, a könnyebb kutathatóság kedvéért az OSA Archívum honlapján – az 1956-os Digitális Archívum részeként – online gyűjtemény jött létre az állomány teljes digitalizálásával. Az OSA 2008 és 2009 között digitalizálta a majd 30 000 oldalnyi papír alapú iratanyagot.

A Typographia – A kézisajtó kora című szolgáltatás 2007-ben indult abból a célból, hogy publikálja az OSZK-ban folyó könyvtörténeti kutatások legfrissebb eredményeit. A szolgáltatás egyrészt tartalmazza a Kárpát-medence egészét magában foglaló nyomdaadatbázist, a Clavis Typographorum Regionis Carpathicaet (1473–1948); másrészt szöveges és képes formában is megjeleníti – A Kézisajtó kora címmel – az első száz év ebben az adatbázisban regisztrált működő nyomdáinak adatait. A szolgáltatás gondozói a XV–XVIII. sz. Könyvtörténeti Osztály munkatársai.

A Jelenkortörténeti Adattár az OSZK Történeti Interjúk Tára által készített és gondozott szolgáltatás, amely interjúkat, dokumentumokat tesz közzé az 1956-os forradalommal kapcsolatban.

A három magyar díszkódexet, az Admonti Bibliát, a Magyar Anjou Legendáriumot és Nagylucsei Orbán Psalteriumát (OSZK) bemutató összeállítás középkori történetünk, művelődésünk és művészetünk három egymást követő korai szakaszát fogja át. Az első kódex a 12. század közepébe vezet, az Árpád-házi királyok idejére, a második az Anjou-dinasztia uralkodásához (14. sz. eleje) kapcsolódik, a harmadik pedig a Hunyadiak dicső évtizedeit idézi s átnyúlik a Jagelló-kor elejére is (15–16 század).